A pénzügyi szakember a hetilapnak nyilatkozva arról beszélt, sokan még mindig azt gondolják, hogy Budapest gazdag, ezért megoldhatná a saját gondjait, és hogy az ország látná a kárát a főváros anyagi támogatásának.

Atkári János ezzel szemben arra hívta fel a figyelmet, hogy bár Budapest termeli meg a magyar GDP 40 százalékát, és hasonló nagyságú a személyijövedelemadó-bevétele is, mégis annak túlnyomó részét elvonják a várostól.

Arra is rámutatott, hogy a megmaradt pénzből a városnak sok országos feladatot kell megoldania, és az agglomerációt is ki kell szolgálnia.
A szakember a főváros anyagi helyzetéről szólva elmondta, a költségvetési koncepció elfogadása óta sokat romlottak a pozíciói, és lényegesen kevesebb bevételre számíthat, mint három hónappal korábban. Úgy fogalmazott: Budapest a hitelképességének a végére ért, és ha nem hajt végre további nagyobb korrekciókat, akkor megsérti a meglévő hitelszerződéseit is.

Úgy látja, a csőd elkerüléséért változtatni kellene a kiadások és a bevételek "szerkezetén". Ezt azt jelenti, hogy - szerinte - a kiadások csökkentése érdekében "fájó szívvel" ugyan, de le kellene mondani több feladatról is. A bevételeket növelő lehetséges források között pedig a dugódíjat, valamint a tömegközlekedési eszközökön utazók - "vitatott", de szerinte nehezen elkerülhető - megterhelését említette. Jelezte ugyanakkor, hogy a tarifaemelés is csak évi egy-két milliárd forintot "hozna".

A BKV esetleges államosításáról szólva azt mondta, a MÁV is hasonló helyzetben van, és a Malév is nagy terhet jelent, így nem hiányzik az államnak, hogy átvegye "jogilag" a BKV-t is, és ez - szavai szerint - komoly formában szóba sem került.