Több ezren várták a Parlament előtti Kossuth téren a Hősök teréről elindult több százezres tömeg megérkezését. A Parlament főbejárata előtti téren több ezer, főként idősebb ember várta, hogy megérkezzen a még az Andrássy úton haladó menet a Kossuth térre. Többségük nemzeti színű zászlókat tartott a magasba, és narancssárga színű sálat viselt.

Több százezer ember részvételével, a Himnusz eléneklése után indult el a fővárosi Hősök teréről az Országházhoz szombat délután a kormánypárti demonstrációs menet - jelentették a helyszínről.

A magasba tartott helységnévtáblák tanulsága szerint érkeztek résztvevők Erdélyből, a Felvidékről és Vajdaságból is.

A téren összegyűlt, többségükben kokárdás, nemzeti színű zászlókat lobogtató emberek megtöltik az úttestet az Andrássy úton a Hősök terétől majdnem az Oktogonig. Szembe is jönnek még velük résztvevők, nagyobb csoport várja őket az Oktogonnál, sokan pedig sorfalat állnak az út mentén.

Az emberek nemzeti színű zászlókat, fáklyákat és transzparenseket visznek. „Orbán veled vagyunk!”, „Magyarország nem gyarmat” „Ők értünk, mi értük”, "Rabok legyünk vagy szabadok?!", "Hajrá Orbán Viktor!", illetve "Összefogtunk, véghezvisszük!". – áll a táblákon.  

Többek között Pécs, Sepsiszentgyörgy, Nyírbátor, Monor, Debrecen feliratú helységnévtáblák láthatók a Hősök terén egybegyűlteknél – jelentette az MNO tudósítója. Az Andrássy út felett „Igazságot Magyarországnak” feliratú transzparens volt kifeszítve. A tömegben több fideszes, valamint árpádsávos zászlót is lehetett látni.

A résztvevők között volt egy olyan diákcsoport is, amelyet két szerzetes kísér. Az egyik diák az MTI tudósítójának azt mondta: az esztergomi Temesvári Perbál gimnáziumból jöttek, és az iskola szervezete az utat, miután többen jelezték, hogy szeretnének részt venni a demonstráción.

Amikor a Kossuth térre ért a menet, a Szózat eléneklése után arra kérték az embereket, hogy menjenek haza, mert a menet vége még az Oktogonnál van és ők is el akarnak érni a Kossuth térre.

A környéken - az Andrássy út elejétől kezdve - nagyon jelentős volt a rendőri készültség; a Hősök tere környékén sok civil ruhás rendőrt is láttak.

A Belügyminisztérium négyszázezerre becsülte a résztvevők számát.

„Szeretnék eloszlatni azt a tévképzetet, hogy a jelenlegi kormányt senki nem támogatja”

A mások mellett Bayer Zsolt közíró, Bencsik András főszerkesztő, Bencsik Gábor történész és Széles Gábor nagyvállalkozó által szervezett tüntetésen - amelyhez a Civil Összefogás Fórum is csatlakozott - a résztvevők a Hősök teréről a Kossuth Lajos térre vonulnak, a tervek szerint beszédet senki nem mond majd.

A kormány mellett demonstrálók azt írták: szeretnék bemutatni, hogy nem kívánnak mást, "csak békében, egyetértésben, a demokrácia keretei között, másokat tisztelve szabadon élni". A szervezők azokat várják a megmozdulásra, akik egyetértenek a mozgalom céljaival és akiknek "fontos hazánk függetlensége és fölemelkedése".

A szervezők néma, békés demonstrációval kívánnak tüntetni a kormányért és Európáért - fogalmazott Bayer Zsolt újságíró. Hozzátette: igent mondanak Európára, de nemet mondanak arra, amit Európa "egyes politikai és sajtókörei művelnek Magyarországgal".
Bayer hangsúlyozta, hogy nem kívánnak együtt tüntetni a szélsőjobboldallal, és nem fognak zászlókat sem égetni. Hozzátette: szeretnék eloszlatni azt a tévképzetet, hogy a jelenlegi kormányt senki nem támogatja Magyarországon.

Bencsik András, a Magyar Demokrata főszerkesztője elmondta: 15 órától lehet gyülekezni a Hősök terén, onnan 16 órakor indulnak el a Kossuth térre. Hozzátette: az út gyalog körülbelül egy óráig tart, és a tömeg nagyságától függ, hogy mikorra ér mindenki a Parlament elé. Bencsik az MTI kérdésre elmondta, hogy nem lesznek beszédek. Reményét fejezte ki, hogy hasonló tüntetésre nem lesz szükség a későbbiekben.

Csizmadia László, a Civil Összefogás Fórum alapító-szóvivője kijelentette: "kontinensek között folyik most a gazdasági harc, amelyben meg kell jelenniük a civileknek". Hozzátette: a nemzetközi összefogást jelzi, hogy a hét szomszédos országból is várnak civileket a tüntetésre. Csizmadia hangsúlyozta: a civilek értékelik a kormány céljait és az irányt. A mostani kiállásukkal kívánják az EU-t tájékoztatni hozzáállásukról - tette hozzá.

A szervezők arra kérték a demonstrációra érkezőket, hogy lakóhelyük nevét tüntessék fel zászlóikon, kokárdát, mécsest és gyertyát is vigyenek magukkal. Mint elhangzott: nem szeretnének olyan feliratokat, amelyek bárkit emberi méltóságukban sérthetnek.

A Lungo Drom is csatlakozott

A Lungo Drom és több mint ötszáz roma kisebbségi önkormányzati vezető is csatlakozik a január 21-ei Békemenet Magyarországért elnevezésű kormány melletti demonstrációhoz - közölte Farkas Flórián, a Lungo Drom elnöke, fideszes országgyűlési képviselő szerdai közleményében. Farkas Flórián kifejtette: a magyarországi cigányság képviselői "érzik, látják azt a nemzetközi nyomást, ami a magyar kormányra és annak miniszterelnökére nehezedik", ennek ellenére az elmúlt másfél év felzárkózási és integrációs programjainak köszönhetően a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok életében valódi pozitív fordulat állhat be. "Orbán Viktor miniszterelnök személye pedig garancia a megkezdett programok folytatására" - fogalmazott a politikus.
Azzal, hogy a békemenethez csatlakoznak, elkötelezettségüket kívánják kifejezni a magyar kormány társadalmi felzárkózásért tett erőfeszítései és a békés társadalmi együttélés mellett - olvasható a közleményben.

Szimpátiatüntetés Varsóban

Több százan vettek részt a Magyarországot támogató szimpátiatüntetéseken szombaton a varsói magyar nagykövetség és más lengyel nagyvárosok külképviseletei előtt. A fővárosban a magyarokat támogató levelet adtak át a magyar külügy képviselőjének, és uniós zászlót égettek.
A varsói tüntetésen a jobboldali és nemzeti radikális pártok képviselői vettek részt. A „Szabad Lengyelország, szabad Magyarország” és unióellenes felkiáltások mellett elhangzott a magyar és a lengyel himnusz is. A felszólalók „a nemzetközi baloldal támadásai ellen” tiltakoztak, és szolidaritásukat fejezték ki „a nemzetek Európájának eszméjét támogató Magyarországgal”. Felolvasták a „drága magyar barátoknak” címzett levelet, amelyet egyebek közt Marek Jurek, a szejm volt elnöke, a Lengyel Köztársaság Jobboldala párt elnöke és Zbigniew Ziobro EP-képviselő, a Szolidáris Lengyelország frakcióvezetője írt alá.

Ebben elismerésüket fejezték ki a magyaroknak „a haza újjászületéséért tett kezdeményezéseiért” és hangsúlyozták, hogy az új alaptörvény „mindenki számára fontos alapelvekre hívja fel a figyelmet”. „Amit elkezdtetek, egész Európa érdekét és javát szolgálja, és különösen a mi térségünk, a kommunizmus idején megtört Közép-Európa közös ügyét jelenti. Együtt voltunk, és együtt maradunk” – állt a levélben, amelyet a tüntetők is aláírtak.

Marian Pilka volt ellenzéki, a Lengyel Köztársaság Jobboldala párt helyettes elnöke felszólította a lengyel kormányt, hogy tartson ki Magyarország mellett. „Reméljük, hogy a lengyel kormány nem hagyja magára Magyarországot, hogy ellenzi az esetleges szankciókat. Ezt várjuk el a lengyel kormánytól” – mondta. Kiemelte, hogy a magyar kormány politikája csodálatra méltó, és azt „követnie kellene minden közép-európai országnak”.

Az Új Jobboldal Kongresszusát képviselő Janusz Korwin-Mikke az uniós tagországok „szerződésben foglalt autonómiájának eltiprása” ellen tiltakozott. Szerinte Lengyelország és Magyarország elvesztette szuverenitását, és „már nem szuverén országok, hanem euróállamok”. A tüntetésen felolvasták a magyarországi lengyel közösség levelét is, amely a budapesti békemenetben való részvételre szólítja fel a Magyarországon élő lengyeleket. A szervezők hangsúlyozták, hogy az interneten is folytatják az aláírásgyűjtést, és további szimpátiatüntetéseket terveznek.