Az államtitkár elmondta: a felsőoktatásról szóló törvény, amelyet tavaly decemberben fogadtak el, sok olyan újdonságot tartalmazott, amelyet most konkretizálnak. Az egyik ilyen a hallgatói szerződések ügye; a rendeletet a kormány csütörtökön fogadta el.

A rendelet három alapvető támogatási, illetve képzési formát vezet be. A képzések zöme állami támogatással folyik, de vannak olyanok is, amelyeket az állam ötven százalékban támogat, mások önköltségesek - tette hozzá.

Összesen ötvenezer olyan hely van, amelyet az állam teljesen vagy felében támogat, ezekre vonatkoznak a hallgatói szerződések.
A szerződésben a diákok vállalják, hogy a képzési idő kétszereséig, a végzés utáni 20 évben bármikor, Magyarországon dolgoznak; ez hat, tíz vagy tizenkét évet jelenthet - fűzte hozzá.

Aki aláírta a szerződést, de nem teljesíti a feltételeket, annak vissza kell fizetnie az évente több százezer forintnyi támogatást - mondta az államtitkár.
A cél, hogy minél több képzett értelmiségi maradjon Magyarországon - mondta Hoffmann Rózsa.

Ha a diák nem tud maradni, vagy nem tud végezni időben - ez az alapidő másfélszerese lehet -, akkor elkezdődik a visszafizetési procedúra. Akik nem tudnak diplomát szerezni, azoknak csak a támogatás felét kell visszafizetniük; a nőknek, ha három gyermeket szülnek, elengedik a visszafizetést.
Azokon a helyeken - jogi vagy a gazdasági területen -, ahol csökkent az államilag finanszírozott helyek száma, az állam visszatérítheti a diákhiteleket, ha az állami szférában helyezkedik el később a tanuló.

A továbbtanuláshoz minimálisan 240 pont kell; a szerződéseket az Oktatási Hivatal köti meg - mondta az államtitkár.

A hallgatói szervezet vezetője azt mondta, hogy a hallgatói szerződések nem jelentenek megoldást, és nem látják, hogyan lehet majd azokat nyomon követni, számon tartani.
"Nem a külföldre távozók büntetését, hanem az itthon maradók elhelyezkedésének kiemelt javadalmazását tartanák célravezetőnek" - jelentette ki Nagy Dávid.

Hozzátette: azt a társadalmi igényt megértik, hogy a tandíjmentesen szerzett diploma itthon is kamatozzon. A mostani megközelítést pedig, hogy húsz éven belül a képzési idő kétszeresét kell itthon tölteni, ugyan jobbnak tartják, mint az eredetit, de mégis igazságtalan véleményük szerint, mert azonos képzési időhöz nem feltétlenül társulnak azonos költségek.

Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár pénteken elmondta: a rendelet három alapvető támogatási, illetve képzési formát vezet be. A képzések zöme teljes állami támogatású, de vannak olyanok is, amelyeket az állam ötven százalékban támogat, mások önköltségesek - tette hozzá.
A szerződésben a diákok vállalják, hogy a képzési idő kétszereséig, a végzés utáni 20 évben bármikor, Magyarországon dolgoznak; ez hat, tíz vagy tizenkét évet jelenthet - fűzte hozzá.

Annak, aki aláírta a szerződést, de nem teljesíti a feltételeket, vissza kell fizetnie az évente több százezer forintnyi támogatást - mondta az államtitkár.
Az oktatási államtitkár korábban Az új felsőoktatási törvényben meghatározott három finanszírozási formáról kifejtette: mintegy 34 ezer hallgatónak - "értelemszerűen a legjobbaknak", legnagyobb arányban a műszaki, természettudományi és informatikai szakokon - száz százalékban fizeti majd az állam a tanulmányi költségét, 15.550 hallgató esetében pedig a képzési költség mintegy felét fogja fedezni az állam. A harmadik kategóriába azok tartoznak, akik nem kapnak állami ösztöndíjat, nekik elindul a Diákhitel 2.