Internet-levelezés. Érkezett levelek. Kedves lakótárs küldi a házunkból. „Érdekes, hasznos” – kommentálja a „100 év 10 perc alatt” c. általa látott filmet. Küldi a linkjét.

Rákattintok. Kék alapon fehér szöveg: Donolinio Studio, majd „100 years in 10 Minutes”.

Száz év történése…? Ez velem (is) történt! A nagyobb hányada. Érdekel.

És peregnek a képek: Amundsen a Déli Sarkon - ez az 1911. dec. 14-i kezdet. Majd egymás sarkára hágnak az események: a Titatic elsüllyedése, a világtörténelem első futószalagja a Ford Autógyárban. Az ember tudtában – a magyar emberében főként - erről beugrik az első népautó, a makói születésű Galamb József tervezte Ford T-modell. Találmány a bolygóműves sebességváltó és az összeszerelő /futó szalag, amelyről húsz év alatt 15 millió gépkocsi került le.

A film Galambot nem nevesíti. A magyar mérnök világraszóló teljesítményétől mégis jó érzés tölt el, pedig tragédiák sorozata következik: az I. Világháború kitörése, benne a Verdun-i csata, az orosz október, Weimari Köztársaság, spanyolnátha, majd Einstein, Mussolini, Lenin halála, Al Capone, Walt Disney Mickey Mous-a, az Empire State Building megnyitása, Hitler beiktatása, Spanyol polgárháború, a II. VH kitörése, Hirosima és Nagaszaki, az „El a kezekkel Koreától” gyermekkori jelszó-emlékként rögzült koreai háború, a hidrogénbomba atyjának, Teller Edének első magzatát felrobbantják, melyet itt és ott is még számos más követ…

Amikor az 1953-as berlini munkásfelkeléshez ér a film, a magyar októbert, 1956-ot várom. Ám előbb az „1954-es „Bern-i csoda” jön: Nyugat-Németország csapata nyeri a futball VB-t. Magyarokat itt sem nevesítenek. Pedig Puskás, Bozsik, Kocsis - mind világsztárok. A filmen csak védelmünk szétszaladó tagjai láthatóak a győztes német gól előtt. Aztán Varsói Szerződés megkötőinek 1955-ös képei, és most jövünk mi…!

Nem jövünk - döbbenek meg. Hogy jövünk mi ahhoz, hogy az elmúlt száz év jelentős eseményei közé számítson az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc?!

Nem is nézem tovább. Leállok. Háborgok magamban. Aztán nem csak magamban, mert e-mailt írok a küldemény postázójának:

Kedves Gy.!
Köszönöm a tanulságos küldeményt. Ám - ha nem vette volna észre - az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc korszakos eseményét meg sem említik, szemben például az 1953-as berlini bérkövetelő felkeléssel. Én eddig néztem át, itt kiléptem a "képből". Ha lesz időm s tetten érem a forrást, írok nekik egy számon kérő levelet. Ezt bizonyára mások is észrevették s megteszik.
Üdv: - szil –

Nemsokára válasz érkezett:

Kedves – szil -!
Észrevettem, hogy a mi történelmünk fontos eseményei kimaradtak! Valószínűleg az összeállító nem magyar volt. Számomra az összeállítás még így is érdekes volt, főleg azért mert 100 évet 10 percben képekkel felidézni arra jó, hogy pl. az unokák történelem iránti érdeklődését felkeltse. Ha kimaradt pl. a számunkra fontos 1956, azt szóban megemlítve nekünk ad lehetőséget, hogy érzékeltessük, hogy a világ nem mindig igazságosan ítél meg dolgokat.

Viszont válaszom:

„Kedves Gy.! Sok dologban egyet értünk. 1956- ?! Nos, az világraszóló esemény volt, nem csupán számunkra fontos. Például: szétzilálta a nyugat-európai kommunista mozgalmakat. Kiderült, az USA "Szabad Világ" propagandája - írott malaszt. Magyarországon többé nem lehetett olyan kommuno-fasiszta diktatúrát fenntartani, mint korábban, s mint más un. szocialista országban, pl. Románia, stb. Feltételezem, hogy az összeállítót - amennyiben nem magyar volt - a mai Magyarországot ért nemtelen belső és külső támadássorozat befolyásolta.”

Ez utóbbi következtetésem igazságáról mélyen meg voltam győződve, s arról is, hogy ebben nem vagyok egyedül.

Aztán lehiggadva tovább néztem a „100 év 10 percben” című angol feliratos összeállítást: 1956-57: Szuezi Válság, a Szputnyik fellövése, 1959. január 1.: a Kubai Forradalom győzelme, 1960: Mohammad Ali a Római Olimpia bajnoka.

Türelmetlenül várom az 1968-as esztendőt, benne a Prágai Tavaszt.

E filmben a Tavasz elmarad, mint ahogy elmarad az 1980-as Lech Walesa vezette lengyel Szolidaritás mozgalom is.

Világunk ezen fertálya úgy tetszik leértékelődött a „100 years in 10 Minutes” szerkesztőinek tudatában – vontam le kissé megkönnyebbülve a következtetést. Megkönnyebbülve, hogy nem csupán minket, és ismét csak minket érint ez a „Történelmi Standard & Poor's”-i leminősítés. Ám elhamarkodott következtetésemnek mégis megvolt a történelmi-lélektani alapja: Kit a kígyó megmart, fél az a gyíktól is.

És – valljuk be – e kígyó még egyre mar!