Pártszimpátia

A Fidesz-KDNP-nek a 2010-es példátlan felhatalmazás mellett a négyéves kormányzati ciklusban a magas választói elvárásokkal is szembe kellett néznie, a legtöbb ügyet felőrölni próbáló, valódi kormányzati alternatívát kínálni képtelen ellenzék azonban továbbra sem képes csökkenteni a kormánypártokban vetett bizalmat. Az eddig is hosszúra nyúlt kegyelmi időszak után most vasárnap is a leadott szavazatok 58 százalékát szerezhetné meg a Fidesz-KDNP. A pártszimpátia mérésekben eközben is csupán egyetlen törvényszerűség, a szavazói aktivitás csökkenése érhető tetten, az átpártolást megelőző elbizonytalanodásnak aligha mutatkoznak jelei.

A ciklus félidejéhez közeledve a 2010-es több mint 5 millió aktív szavazópolgárból ma kevesebb mint 4,5 millió járulna az urnákhoz. A nagyjából 760 ezres választói tömb eltűnésével párhuzamosan nagyrészt a rejtőzködő szavazók arányának növekedése figyelhető meg. 2010 áprilisa óta 146 ezer fővel csökkent a kormánypártokra, 465 ezer fővel pedig a parlamenti ellenzékre szavazók tábora. Így a Fidesz 2010. áprilisi 2,7 milliós szavazótábora ma is mintegy 2,5 milliós, nem igazak tehát a milliós csökkenésről szóló legendák, amik valójában a bevallott szimpatizánsok szavazói aktivitásának és rejtőzködésének mértékét fedhetik (a kormánypártoknak 2010 áprilisában körülbelül 4,2 millió bevallott támogatója volt, ma pedig 2,9 millió szimpatizánsa van). A súlyos sebeket hagyó, valójában csak a felszínen lezárult elszakadási folyamatban a Magyar Szocialista Párt több mint 400 ezer biztos szavazót veszített, amiből a Gyurcsány-párt mindössze 88 ezret tudott magával vinni. Ugyancsak látványos az ideológiai vitákban megrogyott, az utóbbi másfél évben többször a növekedés lehetőségét bizonyító Lehet Más a Politika szavazatvesztesége. A parlamenti választás első fordulójában közel 400 ezer listás szavazat helyett most vasárnap alig több mint 300 ezret nyerhetne a legkisebb ellenzéki párt. Az idegen parlamenti politizálásban huzamosabb ideig karakterjegyeit vesztő, látványos belső törésvonalakkal küszködő Jobbik, az utóbbi hónapokban elkönyvelt térnyerését valószínűleg az ellenzéki kiközösítésnek és az országot ért nemzetközi támadások miatt felerősödő radikális véleményeknek köszönheti. A Jobbik 2010-es, MSZP-vel szembeni 135 ezer fős szavazathátrányát megfordítva közel 800 ezer választónak kínál most vasárnap hiteles alternatívát.

A szavazásra jogosultak körében természetszerűleg is alacsony szavazási kedvet és magas „rejtőzködést” bizonyítja az is, hogy a Fidesz-KDNP szimpatizánsának az összes megkérdezett 34 százaléka, az ellenzéki pártokénak pedig mindösszesen 25 százaléka vallja magát, további 41 százalék pedig távolmaradásának és rejtőzködésének adott hangot a Nézőpont Intézet Heti Válasz megbízásából 2012. január 9. és 15. között készített, 1000 fős országos közvélemény-kutatásában. A Magyar Szocialista Párttal bevallottan a magyarok 9 százaléka, a Demokratikus Koalícióval 1 százaléka, a Lehet Más a Politikával pedig 4 százaléka szimpatizál. A gazdasági világválság okozta sokk erősödésében radikális hangjára talált Jobbikot 11 százalék támogatja.

Gazdasági válság

Az elmúlt hetekben több esetben a gazdasági racionalitást mellőző nemzetközi érvelés ellenére a magyarok nagy többsége továbbra is elkötelezett a kormány elhatározása mellett: az összes megkérdezett 58 százaléka szerint az ország szempontjából inkább jó, míg csupán 19 százaléka szerint inkább rossz a kormány és a Nemzetközi Valutaalap közötti tárgyalás. A kérdés megítélésében egyedül a Jobbik tábora megosztott, ahol 39 százalék támogatja, 36 százalék pedig elutasítja az IMF-tárgyalásokat.  A kormány az elmúlt hetekben többször jelezte, a megállapodás az ország sebezhetősége miatt szükséges ugyan, de célja nem a 2008-ashoz hasonló azonnali hitelfelvétel, hanem egy biztonsági tartalék garantálása. A felfokozott lakossági várakozások is ebbe a tárgyalási irányba mutatnak, hiszen az összes megkérdezett 62 százaléka szerint is csupán tartalékról kellene megállapodnia a feleknek. A valódi hitelfelvétel egyedül a szocialista szimpatizánsok körében népszerűbb, hiszen 34 százalék jelölné ki azt célul. Amennyiben tehát a kormány az IMF-től mégis hitelt venne fel, azt mindenképpen alaposan meg kellene indokolnia.

Az államadósság mértékét minden korábbi kutatásban súlyosnak ítélték meg a magyarok, így ma is 93 százalék súlyos problémának látja azt. A kormány elkötelezettnek vallja magát mind az államadósság, mind az adócsökkentés mellett. Az új gazdasági pályára állítás mindkét komponense nagyjából ugyanolyan mértékben fontos a magyarok számára, hiszen 38 százalék az államadósság csökkentést, 51 százalék pedig az adócsökkentést tartja elsődlegesen fontosnak.

A kutatásról

Az adatfelvétel 2012. január 9-15. között készült, 1000 fő véletlenszerű kiválasztásával, országos reprezentatív mintán. Az adatfelvétel módszere: telefonos lekérdezés. Az adatok hibahatára a mintanagyságtól függően +/- 3,2 százalék körüli.
Az elemzésben „aktív szavazónak” nevezzük a választási részvételüket biztosra ígérő válaszadókat. „Potenciálisnak” nevezzük azokat az aktív szavazókat, akik több kérdés alapján tekinthetők egy párt potenciális szavazótáborába tartozóknak.