A Financial Times forrásmegjelölés nélküli információja szerint - amely cikket a lap brüsszeli, budapesti és frankfurti tudósítói jegyeznek - az Európai Bizottság kedden hivatalosan értesítő levelet küld Budapestnek, amely vázolni fogja az bizottság kifogásait, és teljesítési határidőt szab Budapestnek, illetve ellenkező esetre jogi eljárást helyez kilátásba.

A Handelsblatt című üzleti lap Európa elveszíti a türelmét Magyarországgal szemben címmel közölt beszámolót. Stefan Menzel bécsi tudósító írásában kifejtette: a jegybankra vonatkozó törvény csak az utolsó csepp a pohárban. Az EB és Budapest viszonya régóta felhős, hiszen "Orbán újra és újra megsérti az EU-ban megszokott normákat".

A Der Spiegel című német hírmagazin Magyarország - Menetiránnyal szemben Európában címmel közölt beszámolót a magyar gazdasági, politikai helyzetről. Clemens Höges úgy vélte, hogy a "nacionalista" Orbán Viktor "pénze is elfogy, a gazdaság lebénul, a polgárok szenvednek". Höges összefoglalta az utóbbi hetek gazdasági folyamatait, majd kifejtette: az ország "igazi problémáját Orbán Viktornak hívják". A kibontakozó nemzetközi "huzavona kockázatos játék", és "talán mindkét oldal blöfföl", hiszen Magyarország esetleges államcsődje súlyosan érintene európai bankokat".

Nyolcoldalas összeállítást, gazdasági rovatában pedig jegyzetet közölt Magyarországról a Profil című osztrák hetilap. Orbán Viktor "kifogy a pénzből", "autoriter projektjén" megjelentek az első repedések - írta bevezető írásának alcímében a magazin budapesti tudósítója, Gregor Mayer. A szerző felidézte az elmúlt hét eseményeit, és kifejtette véleményét, mely szerint a magyar miniszterelnök lerombolta a befektetők bizalmát, amely immár a szavazói egy részének is világos.

http://www.profil.at/articles/1202/560/316434/ungarn-orban-ein-wille-viktor

Az összeállításban a lap riportot közölt az Új Színház körüli vitáról, a Hősök, királyok, szentek című kiállításról, a romakérdésről és a civil szerveződésű tüntetésekről.

Prőhle Gergely a Külügyminisztérium helyettes államtitkára lapnak adott interjúban azt mondta, a kormány valóban teljesen átalakítja az országot, de nem azért, hogy a saját igényeihez alakítsa, hanem mert a régi rendszer "egyszerűen nem működött". A tudósító kérdésére, hogy igazságtalanul bánnak-e Magyarországgal, úgy válaszolt, nem nevezné ezt igazán igazságtalanságnak, sokkal inkább aránytalanságnak.

Heller Ágnes többek között annak a véleményének adott hangot a lapban, hogy a január másodikai, Operaház előtti tüntetéssel megszűnt a "nagymértékű apátia" Magyarországon.

Otmar Lahodynsky a Magyarországon tevékenykedő osztrák vállalatokról szóló jegyzetében azt írta, hogy a Raiffeisen elemzői valószínűtlennek tartják, hogy államcsőd következne be. A helyzet nem örvendetes, de messze nem olyan fenyegető, mint ahogy azt most jellemzik - mondta a lapnak Gunter Deuber elemző.
A Profil gazdasági rovatában megjelent kommentárjában Franz C. Bauer többek között arról írt, hogy a rögzített árfolyamon való hiteltörlesztés több százmillió eurójába kerül az osztrák bankoknak. Másrészről Magyarország "kiesése" - írta - még többe kerülne az osztrák pénzügyi vállalkozásoknak.

A Gazeta Wyborcza baloldali liberális napilapban Jacek Zakowski a "Vége az egyenlőség mítoszának" című cikkében erősen bírálta a magyar miniszterelnököt. Ennek ellenére azt hangsúlyozza, hogy a Magyarországra irányuló keményebb retorika és politika bizonyíték a fiatal és kisebb demokráciák hátrányos megkülönböztetésére. Hangsúlyozza, hogy az egyes országok közti különbségek mindig is léteztek, de most már "nyíltan kimondták, és még intézményesítették is őket". Szerinte a magyar médiatörvény "nem szabadságellenesebb annál, amit Sarkozy tett a francia köztelevízióval, és korábban Berlusconi az olasz médiával". Az MNB helyzetét az angol és az amerikai bankok kormányfüggőségéhez hasonlítja.

Igor Janke az Uwazam Rze konzervatív hetilapban a "Mi lesz Magyarország szuverenitásával?" címmel közölt írásában a magyar kormány és az IMF döntéseit elemezte. Véleménye szerint érthető, hogy a magyar kormányfő "nem akarta, hogy egy külső intézmény szabja meg egy független államnak, milyen szabályok szerint reformálja meg gazdaságát". Janke az IMF elvárásait "nehezen elfogadhatóknak" nevezi. Szerinte az IMF eljárása azt példázza, hogyan "szegik meg manapság a nemzetközi intézmények egy ország szuverenitását". Azt is kiemeli, hogy mindez "a mai sztenderdek szerint - a demokrácia szellemében történik".