A KEH az MTI-hez szerdán eljuttatott közleményében felidézi, hogy Schmitt Pál köztársasági elnök 1992-ben készített Az újkori olimpiai játékok programjának elemzése címmel egyetemi doktori értekezést.

Mint írják, "a hiánypótló munkát" történészprofesszorok bírálták, akik summa cum laude minősítéssel értékelték. "Annak eldöntése, hogy az értekezés tartalmi és alaki szempontból megfelelő-e, az ő hatáskörük volt" - tették hozzá, megjegyezve, hogy "a dolgozat minősítése önmagáért beszél".

Kitérnek arra is, hogy Schmitt Pál, aki a Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak (NOB) 1983 óta tagja, az értékezése forrásaként is megjelölt Nikolaj Georgiev neves sporttörténészt személyesen, jól ismerte. Kutatásaik során több résztéma megtárgyalása során együttműködtek. "A két munka legfontosabb alapforrásai a NOB ülések jegyzőkönyvei, valamint a NOB Végrehajtó Bizottságának jegyzőkönyvei, illetve a vizsgált olimpiák záródokumentumai" - olvasható a KEH kommünikéjében.

Úgy fogalmaznak: "A fentiek alapján a Köztársasági Elnöki Hivatal a cikkben megjelent plágium gyanúját a leghatározottabban visszautasítja."

A hvg.hu szerdán közzétett cikkében azt írta, hogy Schmitt Pál doktori disszertációjának nagy része megegyezik egy bolgár sportkutató tanulmányával.
"Schmitt Pál köztársasági elnök 1992-ben írt doktori disszertációjának nagy része szinte szóról szóra megegyezik egy bolgár sportkutató által még a nyolcvanas években írt tanulmány szövegével" - olvasható a portálon.

Mint írták, "Schmitt Pál 215 oldalas doktorijának legnagyobb része - a hvg.hu számításai szerint mintegy 180 oldal - egy bolgár sportkutató és -diplomata, Nikolaj Georgiev francia nyelvű munkájának többnyire szó szerinti fordítása és átvétele, ami felveti a plágium gyanúját".

A hvg.hu cikke szerint az államfő 1992-ben nyújtotta be Az újkori olimpiai játékok programjának elemzése című doktori értekezését a Testnevelési Egyetemen (TE). A dolgozatra bírálói a legmagasabb, summa cum laude minősítést adták, később Schmitt Pál a TE címzetes egyetemi tanára lett, disszertációja jelenleg az Olimpizmus, illetve Az olimpiai játékok gazdasági kérdései című tárgyak ajánlott irodalmában is szerepel - olvasható.
Mint a portál írta, Schmitt Pál disszertációját Nikolaj Georgiev dolgozatával összevetve "jól látható, hogy a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) 1990 és 2010 közötti elnöke szinte szó szerint, vagy némileg módosítva vett át hosszú mondatokat, bekezdéseket".

Továbbá Schmitt Pál "közel egyoldalnyi szöveget a bolgár sportkutató, Hristo Meranzov és Georgiev 1985-ben megjelent, Analysis of the Olympic Programme (Az olimpiai program elemzése) című munkájából emelt át" - jegyzik meg.

A hvg.hu arról is írt, hogy a MOB akkori elnöke ismerte a két kötetet, dolgozatának irodalomjegyzékében mindkét művet meg is említette, "a címüket azonban nem franciául, hanem magyar fordításban adta meg - holott a két kötet nincs magyarra fordítva -, ráadásul Georgiev 1987-es munkájának kiadási helyéül Lausanne helyett Bulgáriát jelöli meg". Schmitt Pál dolgozatában azonban sem láb-, sem végjegyzetek nincsenek, így nem derül ki az sem, hogy idéz-e egyáltalán, és ha igen, mit idéz Georgiev könyvéből - olvasható a cikkben.

A Lehet Más a Politika (LMP) arra kérte Schmitt Pál köztársasági elnököt, mielőbb adjon választ, igazak-e azok a sajtóértesülések, amelyek szerint doktori disszertációjának jelentős része egy korábbi bolgár tanulmánnyal szinte szóról szóra megegyezik.

Vágó Gábor, az LMP szóvivője az MTI-hez szerdán eljuttatott közleményében azt írta, a párt bízik abban, hogy a plágiumgyanú alaptalan. Hozzáteszi ugyanakkor, ha mégis beigazolódik, hogy a hvg.hu hírportál értesülése helytálló, akkor az államfőnek egyetlen vállalható lépése az lehet, hogy azonnal lemond pozíciójáról.

Az ellenzéki párt szóvivője úgy fogalmazott: "Ha Schmitt Pál valóban plagizált, akkor nemcsak arról lenne immár papírja is, hogy alkalmatlan a feladatra, hanem méltatlanná válna arra, hogy a magyar államot és embereket képviselje."