A szocialista Nyakó István szerint a kormány menekülni próbál az itthoni és a nemzetközi felháborodás elől, amikor azt kezdeményezi, a parlament adjon közkegyelmet azoknak, akik részt vettek tavaly december 23-án az LMP által szervezett demonstráción, és büntetőeljárás indult ellenük. Az ellenzéki képviselő az MTI-nek azt mondta: pártja "nem kér egy diktatúra kegyeleméből".

Nyakó István úgy fogalmazott, a kormány javaslatát a kényszer szülte, miután belátták: az ügyben a Pintér Sándor vezette rendőrség, a Polt Péter irányította ügyészség és a Handó Tünde által igazgatott bíróságok eljárásában nem születhet olyan ítélet, amelyet a demokratikus világ és közvélemény elfogadna. Mint mondta, ezek nyilvánvalóan politikai ítéletek lennének a demokratikus ellenzék képviselőivel és szimpatizánsaival szemben.

Az MSZP-s képviselő szerint a javaslat hátterében az állhat, hogy a kormány "végre kerített egy jogászt", aki elmagyarázta, hogy a december 23-i tüntetés résztvevői politikai szabadságjogaikkal élve fejezték ki véleményüket, "nem borogattak kukákat, nem gyújtottak fel autókat, nem támadtak rendőrökre".
Nyakó István ugyanakkor elmondta, az MSZP képviselői "nem kérnek egy diktatúra kegyelméből", mint ahogyan nem is ígérnek kegyelmet azoknak, akik a demokrácia felszámolásán dolgoznak.

* * *

A Demokratikus Koalíció (DK) "nem kér Orbán kegyelmes úr jóindulatából" - közölte a párt csütörtökön az MTI-vel.

A Gyurcsány Ferenc vezette DK közleményében azt írta: ha Orbán Viktor miniszterelnök bocsánatot akar kérni Magyarországtól, akkor "vonja vissza a tákolmányt, távozásával segítse a pénzügyi rendszer, a gazdaság és a jogállam rehabilitációját".

"Megértjük, ha Orbán Viktor szégyelli magát, de a DK azt kéri a hatóságoktól és az udvari legfőbb ügyésztől: folytassák le a december 23-i események vizsgálatát, képviselőink állnak elébe" - közölte a párt, felszólítva a kormányfőt, hogy kérjen bocsánatot azoktól az aktivistáktól, akiket a politikusok elengedése után még órákkal bent tartottak a Gyorskocsi utcában.

A Demokratikus Koalíció közleményét azzal zárja: hazugságnak tartja, hogy a "rezsimnek" fontos a véleménynyilvánítás szabadsága. Véleményük szerint ha mégis így lenne, akkor "azonnali hatállyal vonják vissza az alaptörvényt, oszlassák fel a médiatanácsot, bocsássák el Szalai Annamáriát és a Fidesz hírhamisító brigádját, és adják vissza a Klubrádió frekvenciáját".

* * *

Karácsony Gergely "nem kér" a kormány által kezdeményezett közkegyelemből és továbbra is vállalja a felelősséget a december 23-i Országgyűlés előtti demonstráción való részvételért. Az ellenzéki párt frakcióvezető-helyettese csütörtökön az MTI-nek nyilatkozott.

Karácsony Gergely úgy fogalmazott: a kormánynak nem a tüntetők felé kellene kegyelmet gyakorolnia, hanem a magyar választók felé kéne fontos gesztusokat tennie, amellyel azt bizonyítaná, hogy igenis fontos a kormánynak a demokrácia és a jogállam és vissza kellene vonni azokat törvényeket, amelyek ellen az ellenzéki képviselők tüntettek.

Az LMP-s politikus hozzátette: a vád - amely szerint a képviselők bűncselekményt követtek el - alaptalan, hiszen a képviselők szabálysértést követtek el. Ez egy polgári engedetlenség volt, vagyis politikai és morális okokból fel akarták hívni a többség figyelmét egy fontos negatív változásra a jogrendszerrel kapcsolatban, de mivel tisztelik a jogállamot ezért a szabálysértés tényét elismerik és az azzal kapcsolatos konzekvenciákat magukra kötelezőnek tartják - fogalmazott Karácsony Gergely.

Hozzátette: "nem hősies gesztusból, hanem éppen a jogállam és az alkotmányosság tisztelete miatt" mondott le a mentelmi jogáról és vállalja a következményét ennek "a szabálysértési akciónak".

* * *

Giró-Szász András kormányszóvivő csütörtöki sajtótájékoztatóján kifejtette: a kormány azt tartja méltányosnak, hogy azok, akik részt vettek az Országház körüli akciókban, és büntetőeljárás indult ellenük, részesüljenek közkegyelemben. Ezért a kabinet kezdeményezi az Országgyűlésnél, éljen az alaptörvényből fakadó jogával, és gyakoroljon közkegyelmet az esetükben.

"A kormány határozott álláspontja az, hogy a demokratikus jogállam működésének és megőrzésének alapja, hogy a szólásszabadság és a politikai véleménynyilvánítás jogával mindenki élhessen" - mondta a szóvivő.

December 23-án reggel az LMP által meghirdetett tüntetésen néhány tucat aktivista a Parlament déli, illetve északi kapuja mellett sorakozott fel, tiltakozva az aznap szavazásra váró jogszabályok, elsősorban a stabilitási és a választójogi törvény ellen. Később a hozzájuk csatlakozó LMP-s képviselőkkel együtt leláncolták magukat az autóbejáratoknál. A rendőrök hidegvágóval vágták el a láncot, majd kisebb dulakodás alakult ki, mikor félretolták az aktivistákat a kaputól. Ezt követően felszólították a résztvevőket a terület elhagyására, majd több LMP-s képviselőt, valamint a Demokratikus Koalíció több tagját - köztük Gyurcsány Ferenc volt kormányfőt, Vadai Ágnest és Molnár Csabát - elvitték a helyszínről. Több szocialista politikust, így Mesterházy Attila pártelnököt és Lendvai Ildikót is előállították, miután az MSZP-frakció több tagja megpróbálta megakadályozni a tüntetők elszállítását.

A képviselőket és az aktivistákat a Gyorskocsi utcai fogdába szállították, ahonnan sorban engedték el őket, miután felvették az adataikat.

A rendőrség összesen 43 embert - köztük 15 országgyűlési képviselőt - állított elő személyi szabadság megsértése bűntett elkövetésének megalapozott gyanúja miatt.