- Januárban megkezdődnek a tárgyalások a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és az Európai Unióval - jelentette ki Lázár János pénteki sajtótájékoztatóján a Fidesz-KDNP rendkívüli frakcióülése után.

A Fidesz frakcióvezetője azt mondta, eddig ismerkedés, bemutatkozás zajlott a nemzetközi szervezetekkel, nem pedig hivatalos tárgyalás. Az, hogy az előbbi jól sikerült vagy rosszul, egy más kérdés - fűzte hozzá.

"Hogy valaki karácsonyra hazautazik, és a Jézuskát máshol várja, nem Budapesten, azt meg tudom érteni" - fogalmazott, megjegyezve: van egy praktikus szempont azzal kapcsolatban, hogy a következő hónapokban várhatóan fokozódik majd a tárgyalások intenzitása, ez pedig az, hogy Magyarország jelentős pénzzel tartozik az IMF-nek. "Gondolom, hogy akinek a pénze kell, megteszi a szükséges lépéseket ennek érdekében. (...) Így aztán bennem semmiféle kétség nincs, hogy vissza fognak térni a pénzük behajtása érdekében" - mondta.

Kitért arra is, hogy a rendkívüli frakcióülést nem az IMF-fel kapcsolatos hírek miatt hívták össze, hanem "az elmúlt 48 órában" született javaslatok miatt, így például a jegybanktörvénnyel és a házszabály-módosítási indítvánnyal összefüggésben.

Lázár János közölte azt is, hogy továbbra is december 19-én, hétfőn tervezik a parlamenti zárószavazást a jövő évi költségvetési törvényjavaslatról.

Olli Rehn uniós pénzügyi biztos szóvivője az MTI-vel péntek délután azt közölte, hogy megszakadt Magyarország és a Nemzetközi Valutaalap, illetve az Európai Bizottság közötti tárgyalás az elővigyázatossági hitelről; a delegáció hazautazott Budapestről. Amadeu Altafaj Tardio közlése szerint a tárgyalás megszakítása összefüggésben van a magyar jegybankot érintő törvényjavaslattal.

* * *

- A Magyar Nemzeti Bankról (MNB) szóló új törvénynek - az Európai Központi Bank (EKB) véleményének figyelembe vételével - minél hamarabb meg kell születnie - jelentette ki Lázár János pénteki sajtótájékoztatóján, a Fidesz-KDNP rendkívüli frakcióülése után.

A Fidesz frakcióvezetője azt mondta, ezért indítványozták azt, hogy még pénteken megkezdődjön a törvényjavaslat parlamenti vitája.

Kijelentette ugyanakkor, hogy a módosító indítványok megfogalmazásakor készen állnak az EKB véleményének végiggondolására, szempontjainak érvényesítésére. A cél az, hogy olyan jegybanktörvény szülessen, amely az EKB-nak is elfogadható - emelte ki Lázár János.

Hangsúlyozta azonban azt is, a Fidesz "messzemenőkig" támogatja a kormányt abban, hogy még az idén benyújtotta a parlamentnek a jegybanktörvény javaslatát, amely alkotmányos kötelessége volt. Felidézte, hogy a kabinet az előterjesztést hetekkel ezelőtt megküldte az Európai Központi Banknak, az arra adott vélemény pedig megérkezett.

Az új alaptörvényhez kapcsolódó átmeneti jogszabályhoz benyújtott, az MNB és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) esetleges összevonását lehetővé tevő módosító javaslatról Lázár János azt mondta: az egyesülés lehetőséget feltételes módban határozták meg, tehát ez nem azt jelenti, hogy így is lesz, csupán megteremtik az alkotmányos alapjait a két szervezet szorosabb együttműködésének és esetleg egy új szervezet majdani létrehozásának. Megjegyezte azt is, hogy több nemzetközi szervezet is javasolta ezt 2008-ban és 2009-ben az akkori kormánynak. Közölte, hogy a módosító indítványt el fogják fogadni, maximális a támogatottsága.

A Simor András jegybankelnök személyét érintő kérdésre - vagyis, hogy volt-e motiváció arra, hogy ne ő legyen a monetáris politika legfőbb irányítója - a frakcióvezető azt válaszolta, nincs szó személyes ügyről.

* * *

- Hatályon kívül helyezik a júliusban elfogadott új egyházügyi törvényt "jogtechnikai megfontolások" miatt - jelentette be pénteken Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője, hozzátéve, hogy az új jogszabályt még az idén el kell fogadni, várhatóan a két ünnep között.

A politikus azt mondta, hétfőn "megtalálják" a jogtechnikai megoldást a hatályon kívül helyezésre, kijavítják a formai hibákat, ám a jogszabály "tartalmi struktúráján" nem fognak változtatni. Hozzátette ugyanakkor, hogy egyes kérdésekben érdemes felülvizsgálatot tartani. Példaként említette a megszűnő egyházak jogi státuszát.

A hatályon kívül helyezést Lázár János azzal indokolta, hogy a törvény nyári elfogadásának módja, menetrendje nem felelt meg "minden közjogi kritériumnak". Hozzáfűzte, az ellenzék kritikáját is figyelembe vették.

"December 31-ig az egyházak sorsát rendezni kell, ez mindannyiunk közös felelőssége. Nem hagyhatjuk az egyházakat bizonytalanságban" - mondta Lázár János, megjegyezve: tisztában vannak azzal, hogy a törvény ügyében - a közjogi érvénytelenséggel kapcsolatban - több alkotmánybírósági eljárás is zajlik.

Az egyházügyi törvényről szóló döntés indokolta azt, hogy - az eredeti tervekkel ellentétben - az új alaptörvényhez kapcsolódó átmeneti jogszabályhoz benyújtott módosító indítványokról nem szavazott a Ház pénteken - közölte.

A parlament július 12-ére virradó éjszaka fogadta el az új egyházügyi törvényt. A javaslatot eredetileg KDNP-s politikusok jegyezték, ám a szavazás előtt néhány órával a Fidesz-frakció kezdeményezésére az alkotmányügyi bizottság alapvetően átírta. A parlament nyári rendkívüli ülésszakának utolsó napján emiatt többször is szünetelt a határozathozatal.

A jogszabállyal az Országgyűlés tizennégy egyházat ismert el: a Magyarországi Katolikus Egyházat, a Magyarországi Református Egyházat, a Magyarországi Evangélikus Egyházat, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségét, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközséget, a Magyarországi Autonóm Orthodox Izraelita Hitközséget, a Budai Szerb Ortodox Egyházmegyét, a Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus - Magyarországi Ortodox Exarchátust, a Magyarországi Bolgár Ortodox Egyházat, a Magyarországi Román Ortodox Egyházmegyét, az Orosz Ortodox Egyház Magyar Egyházmegyéjét, az Magyar Unitárius Egyház Magyarországi Egyházkerületét, a Magyarországi Baptista Egyházat és a Hit Gyülekezetét. Az utóbbi az egyetlen, amely a kereszténydemokrata képviselők jegyezte törvényjavaslatban nem szerepelt a bevett és elismert egyházak között.

Ugyanakkor az alkotmányügyi bizottság módosító javaslatának elfogadásával a parlament a többi vallási közösséget nem nevesítette és kategorizálta. Rögzítették azonban, hogy az utóbbiak nyilvántartásba vételéről a Fővárosi Bíróság helyett az Országgyűlés dönthet, kétharmados többséggel. Ilyen döntés azonban nem született azóta.

* * *

Lázár János tudatos provokációnak tartja és visszautasítja Mesterházy Attila azon pénteki, sajtóértesülésekre hivatkozó állításait, amely alapján a Fidesz-frakcióvezetője Hódmezővásárhelyen, az elmúlt hetekben házigazdája volt egy olyan megbeszélésnek, amelyen miniszterelnök-váltásról volt szó.

A nagyobbik kormánypárt képviselőcsoportjának vezetője az MTI-hez pénteken eljuttatott reakciójában úgy fogalmaz: Mesterházy Attilának és pártjának azt ajánlom, hogy bár számukra bizonyára nehéz, de barátkozzanak meg a gondolattal, hogy Orbán Viktor legalább 2014-ig Magyarország miniszterelnöke lesz.

Lázár János szerint a szocialista frakcióvezető szavai csak azt bizonyítják, hogy Mesterházy Attila is beállt azoknak a sorába, akik az euróválságot felhasználva akarják gyengíteni a demokráciákat azzal, hogy az országok élén ne az emberek által megválasztott vezetők legyenek.  

"Ahogy korábban, úgy most is azt javaslom Mesterházy Attila frakcióvezető társamnak,  akinek egészsége már csak kollegiális szimpátiából is fontos számomra, - hogy ne halogassa tovább orvosa felkeresését" - fűzi hozzá a Fidesz-frakcióvezetője, megjegyezve szerinte Mesterházy Attila nem fogadta meg korábbi felhívását, így "elmeállapota azóta súlyosbodott".

Lázár János azt ajánlja az MSZP elnök-frakcióvezetőjének, hogy "látogasson el Hódmezővásárhelyre, ahol egy átfogó, feltáró kivizsgálás keretében megismerheti a város kiváló orvosait, akik minden bizonnyal hasznos tanácsokkal tudnák ellátni".

Mesterházy Attila sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott: "sajtóhírekre apellálva mondtam azt, hogy úgy tudom, hogy Lázár János gazdája volt, házigazdája volt egy ilyen megbeszélésnek Hódmezővásárhelyen az elmúlt egypár hétben. Ha ez így van, akkor ez szerintem egy helyes irány, ezt erősíteni kellene, ha nem így volt, akkor is kellene rajta gondolkodni, mi van akkor, ha Orbán Viktor olyan szinten hiteltelenedik el a nemzetközi környezetben, mint ahogy azt Berlusconi esetében is láthattuk, vagy éppen Papandreu görög miniszterelnök esetében".