Az esemény házigazdája Kósa Ádám (Fidesz) EP-képviselő volt, aki hangoztatta, hogy a WHO 2001-ben kiadott új besorolási rendszere megalapozta azt a szemléletváltást, miszerint a fogyatékossággal élő emberek "nem betegek, így elsősorban nem gyógykezeléssel, hanem a környezeti és egyéni tényezők figyelembevételével kell helyzetüket megítélni s azon javítani". "Nem véletlen, hogy a 2011. október 25-én elfogadott jelentésem a fogyatékos emberek mobilitásáról és befogadásáról is kitér erre az új, rugalmasabb rendszerre, amely elősegítheti a fogyatékkal élő emberek nagyobb fokú munkaerő-piaci befogadását" - emelte ki közleményében a magyar képviselő.

A világjelentést Brüsszelben Tamar Manuelzan Atinc, az emberi erőforrás fejlesztésért felelős világbanki alelnök mutatta be, és a tanácskozás több résztvevője hangsúlyozta, hogy az abban szereplő adatok új megvilágításba helyezik a problémát. A jelentés szerint a világon mintegy egymilliárd ember, az összlakosság 15 százaléka él fogyatékossággal, bár ezek jellege és súlyossága eltérő.

A több mint 380 szakértő és 70 ország részvételével elkészített kiadvány teljes összhangban áll a fogyatékossággal élő személyek jogairól 2006-ban elfogadott ENSZ-egyezménnyel, melyet az Európai Unió is ratifikált idén januárban - emlékeztetett Kósa Ádám.
A képviselő megismételte, hogy az EP-ben türelmetlenül várják az úgynevezett európai akadálymentesítési jogszabálycsomagra vonatkozó európai bizottsági javaslatot, amely a tervek szerint jövőre készül el. Reményét fejezte ki, hogy azt követően felgyorsul az ezzel kapcsolatos munka az unióban.
Emlékeztetett arra is, hogy az EU-ban előző nap tartottak csúcsszintű egyeztetést a témában, és ezen jelen volt Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke, José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke és Jerzy Buzek, az Európai Parlament elnöke, valamint az Európai Fogyatékosságügyi Fórum képviselői is.

A szerdai találkozón részt vett Andor László foglalkoztatásért, szociális ügyekért és társadalmi befogadásért felelős biztos is, aki kifejtette, hogy a fogyatékosság témaköre nemcsak gazdasági ügy, hanem a szegénység elleni küzdelem, valamint a megfelelő egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés kérdése is. Bejelentette, hogy a brüsszeli bizottság megrendelt egy tanulmányt, amelynek segítségével a fogyatékossággal összefüggő gazdasági hatásokat fogják elemezni, a gondozási költségektől kezdve az említett területeken szükséges finanszírozáson át a foglalkoztatás és bevonás előnyeiig.

A magyar biztos arról is beszélt, hogy az Európai Szociális Alapnak a fogyatékossággal élő emberek esélyegyenlőségének biztosítása terén is kulcsszerepet kell játszania a következő költségvetési kerettervben. Kiemelte, hogy a fogyatékosok érdekében történő fellépésre komoly uniós források állnak rendelkezésre.

A konferencián Várhelyi Olivér, az EU mellett működő magyar állandó képviselet szociálpolitikáért felelős nagykövete hangoztatta, hogy Magyarország mindig elkötelezett volt a fogyatékossággal élők helyzete iránt, múlt félévi európai uniós elnökségének prioritásai közé emelte a fogyatékosság ügyét.
A brüsszeli találkozón több felszólaló hangoztatta annak fontosságát, hogy a fogyatékossággal élők problémáit átfogó módon igyekezzenek megoldani, figyelembe véve valamennyi aspektust, az egészségügyi kérdésektől kezdve az oktatáson, a szegénységen, a foglalkoztatáson át az emberi jogi ügyekig, illetve a társadalmi hozzáállás változtatásának problematikájáig.

Felszólalt Lars Bosselmann, a Keresztény Misszió a Látássérültekért nemzetközi szervezet képviselője, valamint Javier Güemes, az Európai Fogyatékosügyi Fórum ügyvezető igazgatója is, akik egyebek között annak fontosságáról beszéltek, hogy az érintettek képviselőit minél szélesebb körben bevonják a témáról szóló egyeztetésekbe. Sürgették, hogy a nemzetközi szervezetek tegyenek meg mindent az ügy előmozdításáért az unión kívül, elsősorban a fejlődő térségben.