2015-ben lejár a világ egyik legbotrányosabb könyve, a Mein Kampf szerzői joga, eltelik ugyanis az a hetven év, amely a szabályok szerint a szerző halálától számítódik. Négy éven belül bárki bárhol kiadhatja a könyvet, ezért már most megkezdődött a vita arról, hogyan lehet és hogyan kell kezelni a kialakuló helyzetet. Egyesek betiltanák, mások bőséges magyarázatokkal látnák el a kiadást, külön gondolva az iskolásokra – hangzott el a Kossuth Rádió Kihívás című adásában.

Mégis új lesz

A francia Le Figaro című napilapban egy teljes oldalas vitacikk jelent a témáról, ennek nyomán kereste meg a Kossuth Rádió a kérdés egyik legtekintélyesebb francia szakértőjét, Annette Wieviorka történészt, a Francia Tudományos Kutatási Központ (CNRS) kutatási igazgatóját.

„A nagyközönség már most is hozzáfér a Mein Kampfhoz, a francia kiadása megtalálható az interneten. Vagyis az, akinek kedve van hozzá, hogy elolvassa, nagyon könnyen megteheti" – szögezte le a kutató. „Persze az nem ugyanaz, ha az interneten olvassuk, vagy ha megvásárolhatjuk bármilyen könyvesboltban, a pályaudvarokon és repülőtereken. Vagyis csakugyan új jelenségről lesz szó" – tette hozzá, megjegyezve: „a tankönyvekben már most is vannak belőle részletek, vagyis szerintem nem fog provokálni. Nem lesz egy új antiszemitizmus bibliája. Mindenesetre Franciaországban nem."

Kritikai kiadás

A kérdésre, hogy lesznek-e új viták, a történész kijelentette: „Többféle kiadó létezik. Lesznek, amelyek elutasítják a kiadását, lesznek, amelyek pénzt akarnak keresni rajta, kiadják, és lesznek olyanok is, amelyek 'kritikai apparátussal' fogják ellátni.

„Ezt a művet – ha lehet egyáltalán műről beszélni – Hitler másokkal együtt írta. Például Rudof Hess-szel, aki nagyon közel állt hozzá, és akivel együtt volt börtönben az 1923-as sörpuccs után. Ez egy betegesen bőbeszédű írás, mely egyszerre önéletrajzi, és egy ideológia igenlése. Ez a keverék alkotja az írást, amelyben Hitler elmeséli az életét, és azt, ahogy szeretné, ha azt mások látnák."

A felvetésre, hogy ha a kiadás 2015-től szabaddá válik, lesz-e változás a közönség összetételében, a fogadtatásában, Annette Wieviorka úgy válaszolt: nem hiszi, hogy a kiadás változást hozhat. „Vannak bizonyos írások - például Goebbels naplója - amelyek az utóbbi időkben felkeltették a nácizmus iránt érdeklődők figyelmét. Azok, akik érdeklődnek a nácizmus iránt, nácik írásait olvassák. De azt nem mondhatjuk, hogy ez nagy hatással volna az olvasóközönségre" - mutatott rá.

Alkalom arra, hogy beszéljünk róla

A Történelemtanárok Egyletének elnöke szerint nem áll elő alapvetően más helyzet azzal, ha a Mein Kampfot még a mostaninál is könnyebben lehet majd beszerezni. Miklósi László megjegyezte: „nem kell túlságosan sokáig kutakodni utána a neten." Ha azonban valóban könnyű lesz hozzájutni, az alkalmat adhat arra, hogy beszéljünk róla – tette hozzá.

Miklósi László kiemelte: a nemzeti szocializmusról nem a huszadik század oktatásakor kell elkezdeni tanítani, hanem már a történelemtanítás egészének folyamatából kell következzen: mire a diákok eljutnak eddig az időszakig, addigra számos ismerettel kell rendelkezzenek. „Például a békés együttéléssel kapcsolatban. Alig esik szó ugyanis a történelemtanításban arról, hogy a különböző kultúrák, vagy a magyarországi kisebbségek miként éltek egymással békében. Kevésbé beszélünk arról, mi az, ami megsemmisült, amit elpusztítottak. A hangsúlybeli hiányokat feltétlenül pótolni kell".

A Történelemtanárok Egyletének elnöke ugyanakkor rámutatott: nincsenek szőnyeg alatt a kérdések a magyarországi iskolákban az antiszemitizmussal, főként pedig a cigánysággal, vagy bármifajta kisebbséggel kapcsolatban. „Jelen van az intolerancia, a cigányellenesség, az idegengyűlölet számos válfaja. Több kutatás megerősíti, hogy a tapasztalatok nem esetlegesek. A kérdés az, hogy mit kezdenek a helyzettel a tanárok" – tette fel a kérdést a Kossuth Rádióban Miklósi László.