A különböző halálnemekben haldoklás – vízbefúlás, szívroham, elvérzés, tűzhalál, zuhanás, áramütés, akasztás, méreginjekció általi kivégzés és egy igen ritka mód, a vákuum általi halál – fizikai tüneteit szedte csokorba a New Scientist.

A cikkíró, Anna Gosline többek között megállapítja: ha a vér valami miatt nem jut el az agyba, az emberek általában tíz másodperc alatt elvesztik az eszméletüket. A halál oka legtöbbször az idegsejtek oxigénhiánya. A tűzhalál az egyik legfájdalmasabb halálnem, a zuhanás a halál egyik leggyorsabb, a lefejezés pedig az egyik legkevésbé fájdalmas módja, feltéve, hogy a lefejező érti a dolgát. A szívroham az egyik leggyakoribb halálnem, ami az esetek túlnyomó részében egyáltalán nem olyan látványos, mint a filmekben, hanem lassú lefolyású, akár órákon át is tarthat, mint arról a lentebb idézett Nádas Péter is beszámol Saját halál című írásában.

A méreginjekció a leggyakoribb kivégzési forma Amerikában – olvashatjuk az idézett New Scientist-írást összefoglaló Index-cikkben. Három szert kap az áldozat: az első egy érzéstelenítő (thiopental), a második izombénító kuráre-analóg (pancuronium), ami leállítja a légzést, majd kálium-klorid következik, ami megállítja a szívet. Elvileg a módszer teljesen fájdalommentes.

A Medical Tribune egy korábbi cikkében bemutatják, hogy a különböző mérgek milyen halált okoznak, illetve, hogy a különböző szakértők a történelem során milyen halálnemeket választottak maguknak.

A tudatállapot modellezése

A klinikai farmakológus és pszichiáter Karl Jansen fedezte fel, hogy a disszociatív és pszichedelikus hatású ketamin megfelelő dózisban a halálközeli állapothoz hasonló élményeket vált ki. Vizsgálatairól több könyvben és cikkben is beszámolt, így például leírja, hogy az illegális drogként partikon is használt szer hatása kifejezetten attól függ, hogy milyen körülmények között és milyen szándékkal fogyasztja az illető. Azoknak, akik nem pusztán szórakozásra használják, leginkább spirituális élménykeresés a céljuk; az ilyen fogyasztók számolnak be például testen kívüli, illetve fényélményekről, emlékek újraéléséről, a mindenség megértéséről, Isten látásáról.

A ketamin, szögezi le Karl Jansen, igen jól kutatott szer, mivel anesztetikumként is használatos (jelenleg vizsgálják antidepresszáns hatását).

Mint arról korábban már beszámoltunk, egy másik pszichedelikus drog – a dimetiltriptamin/DMT – és egy másik pszichiáter – dr. Rick Strassman – is szóba hozható a halálközeli élmény szándékos kiváltása kapcsán.

A DMT az emberi szervezetben is termelődik, a tobozmirigyben és a tüdőben, és egyesek szerint a haldokláskor nagy mennyiségben szabadul fel.

A teljes cikket ide kattintva olvashatják el.