"Magyarországon száz százalékig demokrácia van" - fogalmazott a Die Presse című konzervatív napilapnak nyilatkozva az államfő azzal kapcsolatban, hogy a riporter olyan véleményeket idézett a külföldi sajtóból, amelyek a kormánynak "a fasizmushoz való vonzódást" róttak fel.

A zsidó lakosság jól érzi magát Magyarországon, a zsidó közösség államalkotó tényező - mondta. Rámutatott, hogy tizenhárom elismert kisebbség van Magyarországon, és hogy a készülő új választási törvény erősíti demokratikus képviseletüket. A kisebbségek és a magyarok együttélése jó Magyarországon - mondta. Kijelentette, hogy az Emberi Jogok Európai Egyezményének szinte minden pontját tartalmazza az új alkotmány.

Az osztrák-magyar kapcsolatokról Schmitt Pál úgy vélekedett, hogy azok változatlanul jók. "Kisebb viták nem szoríthatják háttérbe azt, hogy Ausztria a legmegbízhatóbb szomszédunk" - mondta.

"Sem a kormány, sem a lakosság nem felelős a svájci frank felértékelődéséért" - mondta a devizahitelek végtörlesztéséről szóló törvénnyel szembeni osztrák bírálatokkal kapcsolatban. Rámutatott, hogy az intézkedés nem csak osztrák, hanem magyar bankokat is érint.

Az elnök nem értett egyet Charles Gati magyar származású amerikai politológus véleményével, miszerint Magyarország nemzetközileg elszigetelődött. "Nagyon sok barátunk van Európában" - mondta. Kijelentette, hogy a magyar EU-elnökség teljesítményéről sok kedvező visszajelzés érkezett.

Schmitt Pál úgy vélekedett, nem egyedülállóak Európában a Gyurcsány Ferenc volt kormányfő ellenihez hasonló eljárások. Egyúttal hangsúlyozta, hogy mivel folyamatban lévő bírósági ügyről van szó, a sukorói beruházáshoz kötődő eljárás jogi megítélésétől tartózkodik.

Elzárkózott a Julija Timosenko volt ukrán kormányfő elleni bírósági per jogi megítélésétől is. A Die Presse riportere párhuzamba állította a Gyurcsány Ferenc elleni eljárást az ukrajnaival. "A Timosenko elleni eljárás nagyon összetett, és a Nyugat szoros figyelemmel kíséri" - fogalmazott Schmitt Pál.

A magyar államfő csütörtökön egynapos látogatásra Bécsbe utazik. Találkozik Heinz Fischer szövetségi elnökkel, majd ünnepi beszédet mond a Stephansdomban az 1956-os forradalom évfordulója alkalmából tartandó ünnepségen.

Charles Gati és Schöplin György vitája Bécsben Magyarországról

Eltérően vélekedtek a magyar demokrácia állapotáról egy bécsi politikai vitaest résztvevői, Charles Gati magyar származású amerikai politológus és Schöpflin György európai parlamenti képviselő (Fidesz-MPSZ).

Charles Gati az IWM osztrák társadalomtudományi intézet szerda esti rendezvényén kijelentette, Magyarországon járva úgy tapasztalta, hogy a politikailag aktív emberek körében "ismét megjelent a félelem". A Johns Hopkins Egyetem professzora úgy látja, Magyarországon demokrácia van, de ez "irányított demokrácia".

Úgy vélekedett, a közszolgálati televízióban és rádióban semmi olyat sem lehet hallani, ami Orbán Viktort bírálná. Egy kérdésre válaszolva úgy fogalmazott, a médiatörvény "nem olyan veszélyes, mint az a mentalitás, amely elterjedt a magyar médiában". A közmédiában végrehajtott tömeges létszámleépítés "olyan körülményeket teremtett, hogy azok, akiknek megmaradt az állása, szükségesnek tartják, hogy a kormány nézeteit visszhangozzák" - mondta.

Az ugyancsak politológus végzettségű Schöpflin György szerint a médiatörvény nem jelent veszélyt a demokráciára és alapvetően nem különbözik más európai szabályozásoktól. Az Európai Bizottság - mondta - nem talált komoly problémát, Viviane Reding alapjogi biztos pedig nem is foglalt állást róla. Egy esetben sem indult eljárás olyan cikkek ellen, amelyek kifejezetten a médiahatóságot provokálták - tette hozzá. Magyarországon demokrácia van, a politikai rendszer megfelel a konszenzusos kormányzás követelményeinek, a parlamenti választás szabad volt - mondta. Működik a demokratikus intézményrendszer is, noha "tökéletlen" - mondta. Magyarországon ma "kompenzáló forradalom" zajlik, annak pótlásaként, ami 1989-ben nem történt meg - fogalmazott.

Gati szerint a Fidesz kétharmados többsége "illúzió". Rámutatott, hogy habár a parlamentben a mandátumok kétharmadát szerezte meg a Fidesz, a választásokon csak a szavazatok 52,7 százalékát kapta meg. 1994-ben ezzel szemben az 52,7 százaléknál nagyobb arányban szavaztak a választók a szocialista-liberális koalícióra, mégsem fogadtak el új alkotmányt és médiatörvényt, s "nem állították az országot a feje tetejére" - jelentette ki.

Schöpflin azzal az érvvel kapcsolatban, hogy a kormánypártok a kétharmados parlamenti többséget a választási rendszer sajátosságai miatt érték el, kijelentette: a mindenkori választási rendszer kereteit el kell fogadni. Kijelentette, a Fidesz a társadalom többségének támogatottságát bírja, ezt mutatják a közvélemény-kutatások is. Vitapartnere szavaira válaszolva rámutatott, hogy az MSZP-SZDSZ koalíció idején is készült alkotmánymódosítás-tervezet, amely az SZDSZ ellenzése miatt lekerült a napirendről. Hozzátette: Magyarország volt az egyetlen a volt szocialista országok közül, amelynek nem volt új alkotmánya.

Egy kérdésre válaszolva azt mondta, a Széll Kálmán terv és a Fidesz stratégiája bizonyos mértékig az európai gazdaság növekedésén alapszik. "Ha ez nem következik be, komoly bajban vagyunk" - mondta.

A politikus úgy látja, hogy ha a baloldalnak sikerül meggyengítenie a következő választásokig a Fideszt, az a Jobbik helyzetét fogja megerősíteni, mert a Fidesztől elpártoló szavazók nem szavaznak majd az MSZP-re. Gati pedig a Jobbik esélyeiről úgy vélekedett, nem hiszi, hogy a választók többségének támogatását el tudja nyerni a párt.

Charles Gati úgy látja, Magyarország nemzetközileg elszigetelődött. Bírálta a kormánynak a külföldi kritikákra adott reakcióját. Magyarország úgy rázza le a nemzetközi bírálatokat, mintha egy másik világban élne - vélekedett. "Ez nem vezet jóra, itt komoly probléma lesz" - tette hozzá.

A nemzetközi izoláció a sajtóvisszhangokat tekintve igaz, de nem igaz diplomáciai szempontból - mondta Schöpflin György. Kijelentette: az Európai Parlamentben csak baloldali pártoktól érte kritika a kormányt, a jobbközép pártok részéről nem.