Bozidar Djelic, a szerb kormány alelnöke reagált Semjén Zsolt korábban elhangzott szavaira, és elutasította a bírálatot, amely szerint a második világháború után az egykori Jugoszláviában kisajátított vagyon visszaadásáról, illetve annak pótlásáról szóló szerb törvény él a kollektív bűnösség elvével.

Nem lesz kétféle magyar állampolgárság – jelentette ki a kereszténydemokrata politikus. Semjén Zsolt közölte: az állampolgárság és a szavazati jog elválaszthatatlan egymástól, és ezt a magyar parlament is kimondja még az ősz folyamán.

Ugyanarra a pártlistára lehet szavazni az uniós választáshoz hasonlóan Budapesten, Pécsen, Szegeden, Szombathelyen, Pozsonyban, Szabadkán, Sepsiszentgyörgyön, Sydneyben és Los Angelesben. Egy magyar nemzet van egy állampolgársággal, és mindenkinek meglesz a szavazati joga – fogalmazott a miniszterelnök-helyettes. Véleménye szerint még idén ősszel szavaz erről a magyar Országgyűlés.

Semjén Zsolt reagált a délvidéki magyarokat a kárpótlásból kizáró szerb jogszabályra is. Mint elmondta, Magyarország kénytelen lesz elgondolkodni azon, hogy Szerbia kaphat-e európai uniós tagjelölti státust, miután a belgrádi parlament döntése a vajdasági magyarokat tulajdonképpen kollektív háborús bűnösnek nyilvánította.

Bozidar Djelic, a szerb kormány alelnöke hétfőn Belgrádban kijelentette, hogy a szerb kormány folytatni kívánja a dialógust Budapesttel és főleg a Szerbiában élő magyar kisebbséggel, és meg szeretné magyarázni, hogy "nincs kollektív bűnösség", de azok akik a megszálló erők tagjai voltak, legyenek szerbek, vagy más nemzetiségűek, nem jogosultak vagyon visszajuttatására és kárpótlásra - jelentette ki.

Djelic elutasította a Magyarország részéről megfogalmazott bírálatokat, amelyek szerint a második világháború után az egykori Jugoszláviában kisajátított vagyon visszaadásáról, illetve annak pótlásáról szóló szerb törvény él a kollektív bűnösség elvével. Djelic annak a reményének adott hangot, hogy a Magyarországgal és a Szerbiában élő magyar kisebbséggel folytatandó további dialógus során ezt a "félreértést" tisztázzák.

A Tanjug idézte Semjén Zsolt magyar miniszterelnök-helyettesnek Szabadkán elhangzott szavait, amelyek szerint "mindent megteszünk Szerbiáért az unió felé vezető úton, de úgy véljük, hogy egy olyan ország amely valakiket kollektíve megfoszt jogaitól, nem lehet még tagjelölt sem".

Djelic elismerte, hogy Magyarország valóban kifejezte elégedetlenségét a restitúciós törvénnyel kapcsolatban, de kijelentette, hogy neki "Martonyi János, a magyar diplomácia vezetője azt mondta, hogy ez bilaterális kérdés, és nem kell európai kérdéssé válnia".

Djelic szerint Belgrád arra törekedett, hogy a törvény elfogadása a történelmi megbékélés kiegészítő elemévé váljon. A vajdasági magyar kisebbség követelésére módosító javaslatot terjesztettek be, amely pótlólagos magyarázatot adott volna arra, hogy "senki sem lehet kollektív bűnösség tárgya".

"A módosító javaslat azonban nem ment át a parlamenti szavazáson, ezért visszavontuk. Az elfogadott szöveg semmi olyanról nem szól, amely bármi módon társadalmunk valamely csoportja ellen irányulna" - mondta Djelic, majd hozzáfűzte: "Ha valaki a megszálló erők tagja volt, az nem jelenti azt, hogy az egész nép az volt - ez csak azt jelenti, hogy Szerbia nem felejti el, ki harcolt a fasizmus ellen".

Ami a törvényt illeti, a parlamenti vita után világossá vált, hogy "nincs meg a többség a törvény ilyen értelmű megváltóztatásához, legalábbis a parlament jelenlegi összetételében" - mondta el a szerb kormány alelnöke.

A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) kezdeményezésére a szerb kormány eredetileg elfogadta a VMSZ módosító javaslatát, de később visszavonta azt, így a vagyon visszaadására és a kárpótlásra nem csak a megszálló erők külföldi állampolgárai, hanem senki sem jogosult azok közül, akik a második világháború idején, akár kényszer hatására is, de eleget tettek a mozgósítási parancsnak. A megszorítás értelemszerűen kiterjedne a leszármazottakra is.