A CNN szerint a Globe and Mail egyik riportere bukkant rá a kérdéses dokumentumokra Tripoli Kadhafi leghűségesebb támogatói által lakott övezetében. A kínai hivatalnokok aláírásával ellátott papírok szerint a kínai kormány irányítása alatt álló fegyvergyártó cégek 200 millió dollár (közel 40 milliárd forint) értékben készültek eladni rakétavetőket, páncéltörő rakétákat, valamint más fegyvereket a felkelők ellen harcoló Kadhafi-párti erőknek. Az említett iratok ugyanakkor nem bizonyítják, hogy az algériai közvetítéssel tervezett üzletet ténylegesen meg is valósították.

Csiang Jü (Jiang Yu) kínai külügyi szóvivő a Reuters hírügynökség által hétfőn közölt nyilatkozatában kifejtette, hogy júliusban sor került egy találkozóra Kadhafi emberei és három kínai fegyvergyártó cég hivatalnokai között,ám hangsúlyozta, hogy a megbeszélés líbiai kezdeményezésre történt, és a pekingi kormány tudta nélkül zajlott le. A szóvivő cáfolta a dokumentumok hitelességét, s tagadta, hogy a kínai cégek aláírtak volna bármilyen fegyvereladásról szóló megállapodást, vagy hogy hadászati eszközöket szállítottak volna Líbiának. Csiang Jü nyomatékosította, hogy Kína továbbra is „szigorúan” és „lelkiismeretesen” fogja kezelni a kínai fegyverek sorsát, főleg a Líbia elleni ENSZ fegyverszállítási embargóra való tekintettel.

Kína a világ második legnagyobb olajfogyasztójaként a jövőben problémákkal nézhet szembe a Líbiával szemben tanúsított viselkedése miatt. Ahogyan arra a Reuters és a Globe and Mail is felhívta a figyelmet, Kína olajfogyasztásának három százalékát importálta a Kadhafi-kormány vezetése alatt álló Líbiából. Az új líbiai vezetés biztosította az őket támogató – főként európai – országokat hálájukról, ami a kínai olajcégeket nagy valószínűség szerint negatívan fogja érinteni.

Bár a kínai kormány elfogadta azt az ENSZ-határozatot, amely megtiltott mindennemű katonai segítségnyújtást a Kadhafi-kormány számára, mégis ellenezte a líbiai NATO-bombázást és a civil lakosság kiemelt védelmét, s egyelőre nem ismerte el az Átmeneti Nemzeti Tanács (NTC) hatalmát. Az NTC emellett amiatt is kritizálta Pekinget, hogy az akadályozza a korábban zárolt líbiai vagyon átadását. Habár Kína a múlt héten hozzájárult, hogy Líbia 170 milliárd dollárra (kb. 33 ezer milliárd forint) taksált külföldi vagyonának egy 15 milliárdos szeletét az észak-afrikai ország új vezetésének rendelkezésére bocsássák, az NTC szerint Peking vonakodik rábólintani a teljes összeg átadására.