Az új Kormányrendelet a jelenleg még hatályban lévő, az ingatlanok időben megosztott használati jogának megszerzésére irányuló szerződésekről szóló 20/1999. (II.5.) Kormányrendeletet váltja fel, melynek rendelkezései felett már jócskán eljárt az idő.

A jogszabály a korábbinál pontosabb előírásokkal védi a fogyasztókat a szerződéskötési folyamat során, így például kimondja, hogy a szerződéskötést megelőzően az írásbeli tájékoztatót díjmentesen kell a fogyasztó részére bocsátani. Rendkívül fontos az írásbeli tájékoztatás kapcsán, hogy az új Kormányrendelet mindegyik, általa meghatározott szerződés esetén külön tájékoztatási formanyomtatvánnyal segíti a fogyasztót abban, hogy valóban tudatos döntést hozhasson. E tájékoztatási formanyomtatványok ugyanis részletesen meghatározzák azt, hogy milyen lényeges információkat kell már előzetesen a fogyasztó tudtára adni. Így például az olyan alapvető tájékoztatáson túlmenően, mint a megkötendő szerződés tárgyát képező szolgáltatáson és annak részletes tartalmán kívül a fogyasztó által fizetendő ellenértéket és a további kötelező költségeket is egyértelműen rögzíteni kell. Ugyanígy tisztázni kell a szerződés keretében nyújtandó alapszolgáltatásokat és alapszolgáltatásokon kívüli igénybe vehető létesítményeket, azok pontos leírását, valamint azt, hogy ezek igénybevételéért a fogyasztónak külön térítési díjat kell-e fizetnie. A külön szerződésekhez kapcsolódó formanyomtatványok mindegyikének továbbá az elállási jogról való tájékoztatást is szükséges tartalmaznia.

A Kormányrendelet pozitívuma, hogy az üdülési jog értékesítése során a gyakorlat által már kimunkált, de eddig még megfelelő jogszabályi háttér nélkül működő úgynevezett csererendszerre vonatkozó szabályokat is meghatározza. Ez alapján a csererendszer olyan rendszer, amelyben a fogyasztó a szállás időben megosztott használati jogára vonatkozó szerződésből eredő jogok gyakorlását másoknak cserébe átengedi. A fogyasztó ebbe a csererendszerbe léphet be a csereszerződés megkötésével, ezzel időlegesen jogosult lesz szállás- vagy egyéb szolgáltatás igénybe vételére, természetesen ellenszolgáltatás fejében.

Szintén újkeletű rendelkezés, hogy a visszaélések elkerülése érdekében külön tárgyalja azokat a szerződéseket, ahol magát a használati jogot szerzi meg a szerződéskötéssel a fogyasztó (szállás időben megosztott használati jogára vonatkozó szerződés), illetve az eddig még nem nevesített olyan szerződések szabályait is lefekteti, amely által a fogyasztó a gyakorlatban éves tagsági jogot szerez. Ez utóbbi esetben (hosszú távra szóló üdülési termékre vonatkozó szerződés) ugyanis valamely szállás tekintetében a fogyasztó nem konkrét használati joghoz jut hozzá, hanem csupán valamilyen kedvezményre vagy más előnyre lesz jogosult (például: kedvezményes áron veheti igénybe az adott üdülési szolgáltatást). 

Lényeges, hogy az új jogszabály a hagyományos értékesítéstől megkülönbözteti azokat a termékbemutatókat, amelyek során az üzlet székhelyén vagy telephelyén kívül kötik meg az üdülési jogra vonatkozó szerződést. Ennek kapcsán kimondja ugyanis, hogy már a rendezvényre szóló külön meghívónak tartalmaznia kell annak tényét, hogy ha a fogyasztó számára szerződés megkötésére vonatkozó ajánlatot kívánnak tenni és a rendezvényt külön e célból szervezik.

A jogszabály a már írtak szerint a vállalkozásokra szigorú tájékoztatási kötelezettséget ró, így például a fogyasztónak külön és kifejezetten fel kell hívni a figyelmét még a szerződés megkötése előtt az őt megillető elállási jogra és annak határidejére. A tájékoztatásnak arra is ki kell terjednie, hogy e határidő előtt a fogyasztótól nem követelhető és nem is fogadható el semmilyen jogcímen fizetés. Fontos, a fogyasztót védő rendelkezés ez, hiszen a Szövetségünkhöz beérkező panaszok alapján a vállalkozások sok esetben már rögtön a szerződéskötéskor nagyobb összegeket kérnek a fogyasztóktól, akik ekkor sokszor még tisztában sincsenek azzal, hogy mire is kötöttek szerződést. A Kormányrendelet egyértelműen fogyasztóbarát megoldása, hogy a fogyasztókat külön az elállási jog gyakorlására használatos formanyomtatvánnyal segíti, amely tartalmazza az elállási jogra vonatkozó lényeges információkat is. Az indokolás nélküli elállási jog kapcsán a határidő 14 napra változik, azonban ismét a fogyasztókat védi az a rendelkezés, amely a jelenlegi határidőt jelentősen bővítve egy év és tizennégy napos elállási határidőt biztosít a fogyasztónak arra az esetre, ha a vállalkozás megsérti az indokolás nélküli elállási joggal kapcsolatos tájékoztatási kötelezettségét.

Fontos, hogy a jogszabály hatályba lépésével együtt nem enyhülnek a tartós szálláshasználati szolgáltatási tevékenységet végző vállalkozásokra vonatkozó szabályok, így azokat ugyanúgy bejelentési kötelezettség terheli, valamint a tevékenység ugyanúgy engedélyhez kötött marad. Az ilyen tevékenységet végző vállalkozásokról a Magyar Kereskedelmi és Engedélyezési Hivatal (MKEH) vezet nyilvános listát, az bárki számára elérhető a Hivatal internetes honlapján. Nagyon fontos, hogy szerződéskötés előttmindenképp ellenőrizzük, hogy a fent írt hivatalos nyilvántartásban az adott vállalkozás szerepel-e, mivel csak a felsorolt vállalkozások folytathatnak tartós szálláshasználati szolgáltatási tevékenységet. Ráadásul a nyilvántartásban sokszor azzal kapcsolatosan is kapunk információt, hogy az adott vállalkozás pontosan mely ingatlanja vonatkozásában értékesíthet üdülési jogot, illetve, hogy mely vállalkozás ilyen irányú tevékenysége van éppen megtiltva.

A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége üdvözli az új Kormányrendelet hatályba lépését, mivel az a jelenleginél lényegesen nagyobb garanciákat nyújt a rendszeresen üdülni vágyó fogyasztók számára. Ezzel együtt azt tanácsoljuk a fogyasztóknak, hogy szerződéskötés előtt, de legkésőbb utána azon nyomban ellenőrizzék azt, hogy a vállalkozás a szükséges engedéllyel rendelkezik-e. A már írtaknak megfelelően pedig semmilyen összeget ne adjunk át a vállalkozásnak szerződéskötéskor, valamint tartsuk azt is észben, hogy ha esetleg hitelszerződést kötöttünk fizetési kötelezettségünk fedezésére, akkor esetleges későbbi elállásunk ezt a kapcsolt hitelszerződést is felbontja.