Igazi nyári kánikulában mi felnőttek is csak nagy nehezen tudjuk elvégezni napi feladatainkat, hiszen szervezetünk nagy energiákkal küzd a meleg ellen. Gyermekeinket különösen óvni kell nyáron. Ha többet akarunk tenni az árnyékba vagy vízpartra vonulásnál, akkor készítsünk a kisebbeknek is olyan ételt - italt, ami tápláló, de mégsem megterhelő a számukra.

Igyunk!

A nagy melegben elsősorban a megfelelő folyadékpótláson van a hangsúly. A kisgyermekek folyadékszükséglete testsúly kilogrammonként 100-120 ml naponta. Így egy éves kor után egy átlagos testtömegű gyermek napi folyadékigénye 1-  1,5 l között mozog, de ez kánikulában jóval több is lehet. Amikor izzadunk, rengeteg folyadékot és különféle ásványi sókat veszítünk. Ennek pótlására igyunk és itassunk a gyermekkel is szénsavmenetes ásványvizet, 100%-os gyümölcs- és zöldségleveket vagy présnedveket. Ha a gyümölcsleveket töménynek érezzük, akkor hígíthatjuk őket ivó- vagy ásványvízzel. Folyadékpótlásra a cukor nélkül készített gyümölcsteák is alkalmasak, behűtve, és - ha már elég idős hozzá gyermekünk – egy szívószállal már kész is a jeges tea élmény. Nagyobb gyerekeknek se adjunk szénsavas, cukros üdítőket, mivel a magas cukortartalom mellett nem hidratálnak megfelelően és jóllakatják a gyermekeket, túlzott fogyasztásukkal már kis korban rossz szokásokat alapozunk meg. Az innivalót naponta többször kínáljuk, hiszen a pici gyerekek hajlamosak elfelejtkezni a szomjúságukról. Ha nem szeret inni gyermekünk, akkor a hidratálásban nagy szerepe lehet a gyümölcs és zöldségféléknek, hisz ezeknek nagy része víz. Együnk nyáron sok levest is, egy finom zöldség vagy gyümölcsleves nem csupán az ebéd, de a vacsora része is lehet. Tízóraira vagy uzsonnára adhatunk egy joghurtot, ivójoghurtot vagy tejalapú gyerekitalt is. Ezek mind hozzájárulnak a hőség során, a verejtékezés miatt elvesztett folyadék és ásványi anyag pótlásához.

Érdemes egy éves kor után is igény szerint szoptatni, hiszen így is jelentős folyadékmennyiséghez juttathatjuk gyermekünket. Így könnyebb dolgunk lehet, hiszen a melegben a kisgyerekek többször fognak kevesebb anyatejet fogyasztani, ezzel is biztosítva a megnövekedett folyadékigényüket.

Mit együnk nyáron?

Ami az ételeket illeti, érdemes szétnézni a mediterrán konyhák világában némi recept ötletért. A Földközi tenger mentén tartósabb a meleg, mint nálunk, így az ott élő népek sok olyan alapanyagot használnak, ami hőségben nem terheli meg az emésztőrendszert, mégis tápláló. Az étrendjük alapját a gabonafélék, burgonyás ételek adják, ezt pedig sok- sok zöldséggel és gyümölccsel egészítik ki. Zsíros tejterméket és húsokat csak keveset fogyasztanak, ez nem csak a hőség elviselésében segít, de ettől jóval egészségesebb is az étrendjük.

Ezzel szemben a klasszikus magyar konyhában központi szerepet tölt be hús és az állati zsiradékok felhasználása, a zsíros tejföl, sajt használata.

Ha édesség…

Hazánkban az édességek közül a krémesek, a zsíros vagy hájas tészták szintén népszerűek, ám magas zsírtartalmúak, így nehezen emészthetőek. A nyár kellős közepén készítsünk inkább joghurtos és túrós süteményeket, krémeket és használjunk friss gyümölcsöket, hiszen ilyenkor nagyon széles a választék! A nassolás terén is érdemes „lesni” a mediterrán népektől, például együnk aszalt gyümölcsöt chips helyett. Édességként ajánlhatjuk a behűtött gyümölcsleveseket is. Fagyi és jégkrém helyett, egyszerűen fagyasszunk le gyümölcs darabokat és azt adjuk gyermekünknek, ezeket turmixolhatjuk joghurttal vagy tejalapú gyerekitallal is.

Hús és hal

Húsos ételek helyett válasszunk inkább halat, amit gyakorlatilag bárhogy elkészíthetünk a bő olajban kisütésen kívül. Válasszunk zsírszegényebb tengeri halakat, vagy a hazaiak közül a pisztrángot, a süllőt a zsírosabb ponttyal szemben. Köretnek a megszokott rizs és burgonya mellé párolt zöldséget, de akár párolt gyümölcsöt, gyümölcsmártást is adhatunk, garantáltan nem csak a kicsiknek fog ízleni. Ha ritkában is, de természetesen lehet húst enni, ilyenkor soványabb fajtákat válasszuk, például csirkemell filét sertésdagadó helyett. Grillezve, csíkokra vágva bármilyen saláta tetején gusztusos, igazi nyári fogás.

A salátalevelekből a pici gyerek is kaphat rágcsálni valónak, még ha nem is fogyaszt el ebből nagyobb mennyiséget, életre szóló jó szokást tehet magáévá, hogyha a felnőttekkel falatozik ilyenkor. A különféle zöldségekből készült salátára szánt ízletes öntetek, például a fűszeres, olívaolajos pácok egészségesek, de nem biztos a legkisebbek tetszését is elnyerik. Mielőtt ráöntjük a salátára, különítsünk el nekik natúr zöldségdarabkákat. Próbálkozhatunk még joghurtos öntettel enyhén fűszerezve, nekünk is jobban esik a melegben, mint a majonézes változat.

Nyári étvágytalanság

A nagy melegben a gyerekek is ugyanúgy kevesebb ételt kívánnak, mint mi felnőttek. A picik étvágytalansága ilyenkor teljesen normális jelenség. Napközben kínáljuk tápláló folyadékokkal, anyatejjel, tejalapú gyerekitallal, gyümölcspürékkel, tejpéppel. A tápláló folyadékokból minden szükséges fehérjét, vitamint, ásványi anyagot megkap a kisgyerek szervezete. A főzelékeket inkább a délutáni, esti órákban adjuk, amikor már hűvösebb van, és talán szívesebben elfogadja a „nehezebb” ételeket is.

Az 1-3 éves magyar gyermekeket ma úgy etetjük, hogy jó eséllyel egészségtelen felnőtt válhat belőlük – derült ki Magyar Gyermekorvosok Társasága által kezdeményezett hiánypótló felmérésből. A Társaság megállapítása szerint a szülők számos táplálási hibát vétenek a fejlődés szempontjából kritikus második és harmadik életévben, ez pedig visszafordíthatatlan egészségügyi következményekkel járhat.

A korosztály táplálásának egyik legnagyobb hiányossága az, hogy a szellemi fejlődéshez elengedhetetlen vasból messze nem fogyasztanak elegendő mennyiséget. A Társaság „Kisbögre és Tudomány” néven átfogó felvilágosító program indításával próbál segíteni az édesanyáknak és a szakembereknek.

Kiadja:

Magyar Gyermekorvosok Társasága (MGYT)

www.gyermekorvostarsasag.hu