1944. augusztus 2-áról 3-ára virradóra több mint háromezer cigányt gyilkoltak meg az auschwitzi haláltáborban a szövetséges csapatok elől menekülő SS-katonák. A nácik által meggyilkolt mintegy félmillió cigány közül 23 ezren haltak meg Auschwitzban, sokan orvosi kísérletek áldozataként.

A fasiszta Németországban 1935-ben elfogadott állampolgársági törvény a "német vagy fajrokon vérű állampolgárok" kategóriájából a zsidók mellett a cigányokat is kirekesztette. 1938-ban egymást követték a romákkal szembeni rendelkezések: népszámlálás alá vették őket, megvonták szavazati jogukat, kitiltották gyermekeiket az iskolából, megtiltották nekik, hogy nem cigányokkal házasságot kössenek, és megkezdték a férfiak deportálását. 1939-ben koncentrációs táborokba gyűjtötték őket, az egyik nagy tábor a burgenlandi Lackenbach (Lakompak) községben volt, ahol több ezer magyar cigányt is fogva tartottak.
    A magyarországi romák állami szintű üldözése 1916-ban kezdődött, amikor rendeletet hoztak a "kóborló" cigányok nyilvántartásba vételére, testi megjelölésére, a renitensek munkatáborba kényszerítésére. 1928-ban rendelet született országos cigányrazziák megtartásáról, 1938-ban pedig a romák, mint népcsoport megbízhatatlanná nyilvánításáról.

1943-tól hurcoltak cigányokat kényszermunkára, Magyarország 1944. márciusi német megszállása után pedig legalább harminc gettót és munkatábort hoztak létre, ahol több tízezer romát dolgoztattak embertelen körülmények között. 1944 júniusában már nagy számban kerültek különböző német megsemmisítő táborokba, augusztusban cigány munkaszolgálatos századokat állítottak fel. 1944. november 2-án indult meg szervezetten országszerte a roma családok internálása németországi táborokba. A történészek ötezer és hetvenezer közé teszik azoknak a magyarországi romáknak a számát, akik a holokauszt áldozataiként koncentrációs táborokban vesztették életüket. A nácik a megszállt európai országokban eltérő módon és mértékben üldözték a helyi romákat, különböző becslések szerint a holokauszt során a kétmilliós európai cigányság 10-30 százalékát gyilkolták meg.

Az emléknapon az auschwitz-birkenaui haláltábor területén koszorúzást, idehaza virrasztást, megemlékezést rendeznek az áldozatok emlékére. Nemzetközi cigány civil szervezetek kezdeményezték, hogy augusztus 2-án délben egyperces csenddel emlékezzünk a holokauszt roma áldozataira. 2010-től már a két éve, a Szabolcs megyei Kislétán meggyilkolt Balogh Mária tiszteletére is virrasztást, emlékező gyertyagyújtást tartanak. A 45 éves édesanyát 2009. augusztus 3-ra virradóra saját otthonában, az ágyában lőtték agyon, 13 éves lányát pedig életveszélyesen megsebesítették.

xxx

A roma holokauszt áldozataira, valamint a cigányok elleni 2008-2009-es támadássorozat hat halottjára és öt súlyos sérültjére emlékeztek csendes főhajtással és koszorúzással civilek kedden a fővárosi Nehru parton, a roma holokauszt emlékműnél.

Daróczi Ágnes, a Phralipe nevű roma civil szervezet alelnöke rövid beszédében párhuzamot vont a 67 évvel ezelőtt, az auschwitzi haláltáborban történtek és a romák elleni támadássorozat között, azt hangoztatva, remélik, hogy a kormány megálljt tud parancsolni a cigányok és más kisebbségek elleni gyűlöletnek.
Emlékeztetett arra, hogy két évvel ezelőtt, épp e nap éjjelén lőtték agyon a Szabolcs megyei Kislétán a 45 éves Balogh Máriát, az akkor 13 éves lányát pedig életveszélyesen megsebesítették. A 2009. augusztus 3-ra virradóra történt gyilkosság már a hatodik halálos áldozata volt az összesen kilenc támadásból álló fegyveres és Molotov-koktélos bűnsorozatnak.

Emlékezni jöttünk azokra, akiket 1944. augusztus 2-áról 3-ára virradóra gyilkoltak meg az auschwitzi lágerben - mondta Daróczi Ágnes, hozzáfűzve, emlékezni, emlékeztetni kell azokra is, akiket 2008-ban és 2009-ben "a 21. században, Magyarországon szintén származásuk miatt gyilkoltak meg, mert akkor embervadászat folyt az országban".

A roma polgárjogi aktivista feltette a kérdést: "remélhetjük-e, hogy megálljt parancsolhatunk a haragnak, a mindannyiunk életét megnyomorító gyűlölet rákfenéjének".

Iványi Gábor metodista lelkész a kormány közmunkaprogramjára utalva azt mondta: "törvényi lehetőség van arra, hogy a leghátrányosabbakat munkatáborokba kényszeríthetik". Az áldozatokért mondott imájában azt kérte, adják meg a cigányság szabadságának lehetőségét, hogy a romák a jelenben is kapjanak esélyt, s idézte az Úr bibliai üzenetét: "engedd el népemet".

A IX. kerületben lévő Nehru parton 2006-ban felavatott, azóta az egyik sarkánál megrongált emlékműnél mécseseket gyújtottak és koszorút helyeztek el az áldozatokra emlékezve.

A holokauszt roma áldozatairól 1972 óta emlékeznek meg világszerte augusztus 2-án a Cigány Világszövetség párizsi kongresszusának határozata alapján. 1944-ben, augusztus 2-áról 3-ára virradóra több mint háromezer cigányt, főként nőket és gyermekeket gyilkoltak meg az auschwitzi haláltáborban.

MTI Fotó: Soós Lajos