A beszélgetés első hozzászólója Tőkés László, az Európai Parlament alelnöke említette, hogy a Tusványos megnyitóján az összefogás szükségességét és az erdélyi identitást határozták meg mottónak. Az EMNT történelmi távlatokba helyezte a rendszerváltás óta eltelt időszakot. Meglátása szerint sok lehetőséget elszalasztottunk, még mindig poszt-kommunista és poszt-trianoni időszakot élünk. Európaiság helyett eurokonformizmus valósult meg. Elsikkadt a történelmi felelősségre-vonás, a kárpótlás is részleges és felemás volt. Tovább folyik a népesség csökkenése az elvándorlás és a természetes fogyás következtében.

Felszólította a mindenkori román hatalmat, kövesse meg a magyarokat az elkövetett bűnökért. Jogokat kérünk a területekért, ezért támogassák az autonómiát.

Üdvözölte Magyarország fejlődő szomszédságpolitikáját. Soha nem volt ilyen jó a kapcsolat, mint jelenleg. Gratulált az EU-elnökség sikeréhez Orbán Viktornak. Találjuk meg az összefogás útját ne csak a románokkal, hanem az erdélyi magyarokkal is.

Orbán Viktor előadása kezdetén elmondta, hogy egyre kevesebb szilárd pont van életünkben, és ez a szabadegyetem ilyen biztos pontnak tekinthető. Itt mindig a nemzet jövőjéről szoktunk gondolkodni. Mi legyen most a rátekintés perspektívája? A magyar kiindulópont az elmúlt 100 év értékelése, melyet az orszáég természetellenes állapotban töltött. A második világháborúig egy természetellenes államalakulatban éltünk és ellenséges környezetben küzdöttünk a túlélésért. A világháború után megszállás és diktatúrák sújtották Magyarországot. Ez nem csak politikai, hanem gazdasági diktatúra is volt. A rendszerváltást követően a globalizáció és a népességfogyás problémái jelentettek problémát.

Megváltozik-e a nemzet szerepe a válság utáni korszakban? Eljön-e a nemzetek ideje? Ha visszatekintünk az elmúlt egy évre, jogosnak tűnhet a korszakváltás víziója. Európa pereme egy más fejlődési pályára áll, mint a középső része. Az USA költségvetési problémákkal küzd. Észak-Afrikában a forradalmak változtatják meg az eddigi berendezkedést. Japánban egy természeti katasztrófa miatt megkérdőjeleződött az Európában is jelentős atomenergia-kérdés.

A görög válság alapja az államadósság kezelhetetlen mértéke. Ez a probléma egyre több eddig erősnek tűnő országot is érint. Ha az államadósságok bedőlnek, akkor csődbe mehetnek a bankok, aminek következtében viszont a magán-betétesek tőkéje is veszélybe kerül.

Az elmúlt korszakban a piaci verseny átalakult fogyasztási versennyé. A fedezetül szolgáló vagyonok nem növekedtek a fogyasztással együtt, ami fenntarthatatlan pályára állította a nyugat-európai gazdaságokat. Ez a rendszer eladósította a jövő nemzedékeket. Elérkeztünk a jóléti társadalmak végéhez.

A kérdés, hogy mi lesz ez után? Az adósságot visszafizetni csak állami segítséggel lehetséges. A nem dolgozók munkaerőpiacra való visszavezetése nem lehetséges állami szerepvállalás nélkül. A jóléti államok helyett munka alapú társadalmakat kell megtekinteni, ehhez is állami segítség szükséges. Az új korszakban a állam akkor tudja jól játszani a megnövekedett szerepét, ha mögötte egy közösség áll. Ez pedig a nemzet. Az államok mögött erős nemzeteknek kell állniuk, melynek szolgálata az állam feladata.

Magyarországon a nemzeti érzés erősödik: csak egy önmagában erős nemzet képes fennmaradni a jövőben. Ezt támasztják alá a választási eredmények és az azóta részvétellel lezajlott konzultációk. Magyarország lakossága határozott és harcolni akar, akkor is, ha előző korszak elitjének nem tetszenek ezek a változások.

Széchenyi óta ismert reflex, hogy a nyugatot kell figyelni, és onnan átvenni a recepteket. Ma azonban a nyugat fáklyája kialudt. Sok tekintetben Magyarország példát mutat: A bankadót sok ország bevezette. A készülő angol média-szabályozás erősen hasonlítani fog a magyar médiatörvényre. A magánnyugdíjpénztárak államosítása is folyamatban van más közép-európai országokban is.

A régi világot nem mi döntöttük össze, de nem is kell sajnálni ennek az összedőlését. „Mindig is azt akartam, hogy Magyarország a saját tengelye körül forogjon.” - mondta Széchenyi, és ez a jelenlegi magyar kormányzat célja is.

A korszakváltás egyik következménye lehet a magyar nemzet újbóli egyesülése. Ennek egy lépése a kettős állampolgárság, de a gazdaság és a kulturális élet területén is egyre több az összefonódás. Ezért támogatja Magyarország a Schengeni övezet minél előbbi kiterjesztését. A visegrádi országok és Közép-Európa lehet a válságot követően a gazdasági növekedés súlypontja. Erősödni fog a nemzeti érzelmű demokratikus erők összefogása.

Magyarországon vissza kell fizetni az adósságot, és újra kell iparosítani az országot. Ezek a változások nehézségekkel és vitákkal lesznek terheltek. Változtatni kell az emberek személyes életstratégiáján. Például sokan arra építettek, hogy a munkaerőpiacról való mielőbbi kilépést minél előbb el tudják érni. Nemzedékek nőnek fel, ahol a gyerekek nem látták a szülőket dolgozni. Nem folytatható a fekete- és szürkegazdaságra alapozott megélhetés sem. Ezek a változások erőfeszítéseket kívánnak, melyek azonban a nemzet reneszánszát fogják előidézni egész Európában.