Új rekordot állított fel a görög csődkockázati mutató. Az állampapírokra köthető biztosítás (CDS) ára a hétfői londoni kereskedésben most először 2500 bázispont - tízmillió euró görög adósságra évente 2,5 millió euró - fölé emelkedett. Ez nemcsak a görögöknek új csúcs, hanem világrekord, soha egyetlen állam kötvényére nem volt ilyen magas a biztosítási díj. (A fejlett országok esetében már pár száz bázispont is magas, a nem fizetés esetére szóló biztosítás díja Magyarország esetében "alig" 6-700 bázisponttal, azaz az államkötvény értékének 6-7 százalékára rúgó díjjal döntött 2008-2009-ben rekordot.)

A felárakat jegyző CMA DataVision szakelemzőinek kimutatása szerint a hétfőre kialakult görög CDS-árszint arra vall, hogy a londoni adósságpiac jelenleg csaknem 90 százalék körüli halmozott valószínűséggel árazza Görögország - mint államadós - törlesztésképtelenné válását ötéves távlatban.

Hétfőn Portugália és Írország CDS-középárfolyamai 1160-1180 bázispont között mozogtak; ez az árfolyamsáv e két ország esetében ugyancsak rekord.
Csomagra várva

Valérie Pécresse francia költségvetési miniszter hétfőn reményét fejezte ki, hogy az euróövezeti országok csütörtöki csúcstalálkozóján végre megszületik az új görög mentőcsomag, megjegyezve, hogy az utolsó tisztázandó kérdés a magánszektor részvétele az erőfeszítésben.

Pécresse az LCI francia tv-csatornának adott interjújában kiemelte, hogy a hitelminősítő intézetek prociklikusan működnek, és ezáltal csak felerősítik a válságot.

Az euróövezet országainak vezetői csütörtökön találkoznak, hogy megegyezzenek a Görögországot segítő újabb pénzügyi csomagról.

Az euróövezet országainak kormányai és az Európai Központi Bank (EKB) három hónapja vitázik arról, hogy szükség van-e a bankoknak és görög államkötvények más birtokosainak bevonására a teherviselésbe. Az EKB és néhány ország azzal érvel, hogy ha költségeket hárítanak át a magánbefektetőkre, akkor a piac sok más euróövezeti országba vetett bizalma is meginoghat. Ugyanakkor a legnagyobb európai gazdaság, Németország ragaszkodik a magánszektor bevonásához, és a lapjárás Berlinnek kedvez.

Pécresse megerősítette, hogy 2012-ben a francia költségvetési hiány várhatóan a belföldi össztermék (GDP) 4,6 százalékára csökken, és hozzátette, hogy szükség esetén további erőfeszítéseket tesznek a közszféra hiányának lefaragása érdekében.

A francia költségvetési deficit az előrejelzések szerint az idén 6 százalék lesz, míg tavaly elérte a GDP 7,4 százalékát.