Az eredmények igazolták a KEJA antidiszkriminációs kampányának létjogosultságát, még sürgetőbbé téve a társadalmi attitűd-váltást.

A kutatás szerint a roma családok csaknem 55 százalékban egyetlen dolgozó ember sincsen, átlagos életszínvonaluk, és ez által várható élettartamuk is jelentősen elmarad a nem roma lakosságétól. Az Intézet úgy nyilatkozott: „tragikus és beláthatatlan következményei lehetnek annak, hogy egy-egy családban mára akár a harmadik nemzedék is felnő úgy, hogy nincs munkalehetősége.”

Egy korábbi országos kutatás szerint a nem roma lakosság közel 80 százaléka gondolta úgy, hogy a roma lakosság nem szeret dolgozni, 90 százalékuk pedig úgy vélekedett, a munka a romák minden problémájára megoldást nyújtana. Érdekes, hogy mindennek ellenére Budaörsön - ahol rendelkezésre állt elegendő munkalehetőség - egy 2008-as felmérés szerint, a roma családok 80 százaléka dolgozott, amely arány teljesen megegyezik a nem roma családokéval.

A Kisebbségi és Emberi Jogi Alapítvány (KEJA) hónap végén lezáruló, közel másfél éves antidiszkriminációs kampánya ehhez hasonló pozitív példákat mutatott be. „Az elkeseredés, a kilátástalaság érzete ugyanis a hátrányos helyzetűek legnagyobb ellensége! Fontosnak tartottuk, hogy olyan hírességeket mutassunk be kampányunkban, kik személyükben bizonyítják: reális lehetősége van a sikerre mindenkinek!” – mondta Puporka Lajos, az alapítvány elnöke. A program hitvallása szerint az emberek jelentős részében azért alakult ki negatív vélemény, mivel korábban a média kedvezőtlen képet festett a roma lakosságról, ez azonban egy globális ellenkampánnyal a visszájára fordítható.

A Rubeus Egyesület által készített friss kutatás alátámasztotta a KEJA álláspontját: a kampány utolsó ciklusában megkérdezett nem roma magyarok elsöprő többsége formált igényt arra, hogy megvalósuljon a békés együttélés, azzal együtt, hogy többségük – elsősorban a fiatalabbak közül - elismerte, vannak előítéletei a romákkal szemben. A konfliktus megoldódásáért azonban a romák szemléletváltására is szükség van. A kampány testvérprogramjának keretein belül szervezett OKJ-s tanfolyam, valamint a pozitív példaként bemutatott hírességek mind azt a célt szolgálták, hogy ráébresszék a hátrányos helyzetű embereket: kitartásukkal és erőfeszítésükkel ők maguk képesek a legtöbbet tenni azért, hogy eloszlassák a róluk kialakult negatív előítéleteket.

Felemelkedésre tehát van lehetőség, és ennek felismerése legalább annyira fontos, mint az előítéletek felszámolása. A kampány üzenete tehát kivétel nélkül mindenkinek szól – tette hozzá az alapítvány elnöke.