Az MTI-hez hétfőn eljuttatott, a felmérés eredményét összegző alapítványi közlemény emlékeztet: a legfőbb ügyész 2011 áprilisában kérte a parlamenttől Gyurcsány Ferenc képviselői mentelmi jogának felfüggesztését, ez azonban "a mai napig nem történt meg". A magyar választók nagy többsége, közel 86,9 százaléka hallott a mentelmi ügyről, annak ismertsége kimagasló - olvasható a közleményben.

A közvélemény-kutatás tanúsága szerint a megkérdezettek 70,8 százaléka értett egyet azzal az állítással, hogy a Parlamentnek fel kell függesztenie a volt kormányfő mentelmi jogát, hogy tisztázhassa magát a sukorói beruházás ügyében. A válaszadók 13,2 százaléka nyilatkozott úgy, hogy felesleges a mentelmi jog felfüggesztése, hiszen Gyurcsány Ferenc biztosan nem lehet érintett a büntetőügyben.

A kutatás szerint a magukat "baloldalinak" valló választók körében is többségben vannak azok, akik a mentelmi jog felfüggesztése mellett állnak (51,6 százalék). Ebben a körben a megkérdezettek 36,6 százaléka tartaná feleslegesnek a felfüggesztést. A kérdezők hasonló eredményre jutottak, amikor a pártpreferencia szerint vizsgálták a kérdést. Ez esetben az MSZP szavazók 56,5 százaléka "adná ki" az ügyészségnek Gyurcsány Ferencet és 31,9 százaléka tartaná szükségtelennek ezt.

A magukat "jobboldalinak vagy középen állónak" tekintő választópolgárok között még nagyobb fölényben vannak a felfüggesztés pártiak: az előbbi csoport 72,9 százaléka, az utóbbi 88,8 százaléka az ügyészség elé küldené a volt kormányfőt. A Fidesz szavazók 88,6, a Jobbik szavazók 80,6, az LMP szavazók 68 százaléka tenné ugyanezt.

A Századvég a telefonos kérdőíves közvélemény-kutatás során ezer, véletlenszerűen kiválasztott felnőtt korút kérdezett meg CATI módszerrel - áll a közleményben.

Az LMP 2009 októberében jelentette fel Gyurcsány Ferenc volt kormányfőt hivatali visszaélés miatt a sukorói King's City-beruházás kapcsán. Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos tavaly novemberben arról beszélt: küszöbön áll Gyurcsány Ferenc büntetőjogi felelősségre vonása az ingatlanügyben.

A volt kormányfő április 29-én a Facebookon jelentette be, hogy mentelmi jogának felfüggesztését kezdeményezte az ügyészség; jelezte, hogy mentelmi jogának felfüggesztését kéri a Háztól és kezdeményezte, hogy ügyében a mentelmi bizottság - a főszabálytól eltérően - nyilvános ülést tartson.

Az Országgyűlés mentelmi bizottsága május 17-i ülésén úgy döntött, hogy további iratokat kér az ügyészségtől Gyurcsány Ferenc ügyében. Rubovszky György, a testület KDNP-s elnöke a bizottság zárt ülése után újságíróknak azt mondta, arról is határoztak, hogy milyen körben kérnek be további iratokat.

Arra a kérdésre, hogy milyen iratokról van szó, a testület vezetője nem kívánt válaszolni. Mint rámutatott, zárt ülésen tárgyalt mentelmi ügyről van szó, amely magával vonja a titkosságot. További kérdésre azt elárulta, hogy olyan bizonyítékokat kérnek be, amelyekre az ügyészség az indítványát alapozta.

Rubovszky György hozzátette: amint a kért dokumentumok megérkeznek, azonnal folytatják a munkát.

Gyurcsány Ferenc május 17-én elmondta, hogy az Országgyűlés mentelmi bizottságának aznapi ülésére nem hívták meg, azon nem vett részt. Ha a bizottság megkapja azokat a mellékleteket, amelyeket a sukorói üggyel kapcsolatban az ügyészségtől kért, betekint az iratokba, s ahogy ígérte, azt követően tájékoztatni fogja a sajtót.

A mentelmi jog felfüggesztéséről az Országgyűlésnek kell döntenie a mentelmi bizottság javaslata után a jelen levő képviselők kétharmados többségével.