Katyn esszenciálisan jelenítette és jeleníti meg a kommunizmus minden barbarizmusát, embertelenségét és tisztességtelenségét – mondta Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes szombaton Veszprémben a Katyn: tömeggyilkosság, politika, erkölcs című kiállítás megnyitóján, a megyei Laczkó Dezső Múzeumban.

Az a gyilkosságsorozat, amelyet az oroszországi Szmolenszk városához közeli katyni erdőben a szovjet NKVD emberei 1940 tavaszán elkövettek, „nem csupán a lengyel tisztek, a lengyel hadsereg vezetése ellen követték el, hanem a közép-európai civilizáció ellen is” – fogalmazott Navracsics.

A miniszterelnök-helyettes szerint Katyn nemcsak a lengyel hadsereg és a lengyel családok tragédiája, hanem minden olyan közép-európai nemzeté is, amely az azt követő évtizedekben a kommunizmus alatt szenvedett.

Mint mondta: a szovjetek korábban is már többször bizonyították a történelem során, de Katynban ismét bizonyságát adták, hogy „számukra nincsenek szabályok, számukra nem szent az emberi élet, az számukra csak eszköz”. „Éppen ezért, az emberi élet eszközként való kezelése miatt ennyire esszenciálisan civilizációellenes Katyn” – hangsúlyozta a miniszterelnök-helyettes. Emlékeztetett arra, hogy az áldozatok között voltak magyarok is, akiknek választott hazájuk volt Lengyelország. Felidézte, hogy a katyni erődben mintegy 22 ezer lengyel katonatisztet mészároltak le.

Navracsics Tibor szerint a lengyel–magyar barátság több, mint a két nemzet barátsága – miként fogalmazott – „a lengyel–magyar barátság a közép-európaiságnak, Közép-Európa eszméjének az oszlopa is”. Rámutatott: most is sorstársak vagyunk és egy közösséget alkotunk a lengyelekkel, hiszen e két nemzet adja ebben az évben – „testvériesen osztozkodva” – az Európai Unió elnökségét; „az első félévben mi, magyarok, a másodikban pedig a lengyelek”. „Mintha a sors ezt is úgy hozta volna, hogy magyarok és lengyelek ebben is együtt dolgozzunk”, s szinte példátlan, hogy két, egymáshoz ennyire közel álló nemzet egymásnak adja át a soros uniós elnökséget – mondta Navracsics.

A kiállítás emléket állít a szimbólumokkal teli lengyel–magyar barátságnak is – tette hozzá, emlékezve arra is, hogy Katyn nem csak egyszeri tragédia a lengyelek számára. Emlékeztetett ugyanis arra, hogy tavaly április 10-én Szmolenszk közelében lezuhant a lengyel köztársasági elnököt és a lengyel politikai, közéleti elitet szállító repülőgép – egy katyni kegyeleti megemlékezésre érkeztek volna –, s életüket vesztették valamennyien.

Navracsics a katyni tragédiára emlékező beszéde végén egy könyvet adott át a veszprémi múzeum igazgatójának, ő a szmolenszki erdő sarától kissé szennyezett könyvet a kiállítás egyik vitrinjébe helyezte. A Stanislaw Mikke Aludjál, harcosom című könyvének több példányát – amely a katyni tragédiáról szól – Andrzej Przewoznik, lengyel történész vitte magával tavaly azon a repülőgépen, amely Szmolenszknél lezuhant.

A miniszterelnök-helyettes rámutatott: Andrzej Przewoznik igen sokat tett a katyni igazság feltárásáért, következményeinek megismertetéséért és a lengyel–magyar barátságért is – a történész emlékére nemsokára Budapesten, a Terror Háza Múzeumban kiállítás nyílik –, s az özvegye két megmentett könyvet Magyarországnak adományozott.

Roman Kowalski, a Lengyel Köztársaság budapesti nagykövete hangsúlyozta: a kiállítás azt is üzeni, hogy az „igazság, legyen bár keserves, mindig jobb, mint a legkifinomultabb hazugságok”. Utalt arra, hogy a Budapesten nemrég felavatott katyni emlékmű „az igazság győzelmének szimbóluma”, a katyni igazságé, nemzeti tragédiánk igazságáé.

Agnieszka Pomaska lengyel parlamenti képviselő beszédében arra mutatott rá, hogy a lengyelek a XX. század mindkét totalitárius diktatúrájának az áldozatai voltak, s „irreálisan nagy, embertelen árat kellett fizetniük”.

Konrad Sutarski, a Magyarországi Lengyelség Múzeum és Levéltár igazgatója azt hangsúlyozta, hogy a katyni mészárlásra és lengyelek ellen másutt is elkövetett gyilkosságokra a Szovjetunió legfelsőbb vezetése – élén Sztálinnal – adta ki a parancsot.

A kiállítás Veszprémben május 15-ig látható.