Alkotmányozási elvárás

Ugyan nem önmagában a szöveg dönti el egy jogszabály megítélését, de annyi biztosan látszik, hogy nagy igény mutatkozik az 1949-es keltezésű ideiglenes alkotmány lecserélésére, az új alaptörvény tartalmát pedig támogatnák a magyarok. Az elkészült normaszöveg elfogadása előtti napokban az összes megkérdezett 60 százaléka (az érvényesen válaszolók 70 százaléka) érzi szükségét egy új alaptörvénynek.

A kormánypári szimpatizánsok 79 százaléka, a Jobbik táborának pedig 66 százaléka támogatja az alkotmányozást, az MSZP szimpatizánsainak 60, az LMP szimpatizánsainak pedig 46 százaléka azonban elutasítja a mostani szöveg megváltoztatását. Az alkotmányról szóló esetleges népszavazás az elfogadásra váró szabályok szerint eredményes lenne, hiszen azon most vasárnap saját bevallása szerint az emberek 62 százaléka részt venne. A részvételüket biztosra ígérők 51 százaléka állította, hogy igennel szavazna az új alaptörvényre (az érvényesen válaszolók 67 százaléka).

Tartalmi konszenzus

Az országgyűlés előtt fekvő normaszöveg több tartalmi elemével egyetért a magyarok többsége.

A Nemzeti hitvallás egyik legvitatottabb részletét, a Szent Korona és a történeti alkotmány vívmányainak tiszteletben tartását az összes megkérdezett 88 százaléka rögzítené az új alaptörvényben. Azzal a megfogalmazással pedig, miszerint „Elismerjük a kereszténység nemzetmegtartó szerepét. Becsüljük országunk különböző vallási hagyományait” tízből nyolc megkérdezett azonosulni tud és hasonlóan az előző állításhoz, nincs különbség demográfiai bontások szerint.

A forint hivatalos fizetőeszközként való rögzítése a magyarok nagy többsége szerint természetes Magyarország Alaptörvényében (75 százaléka).

Hasonlóan magas azok aránya, akik szerint a kormány az állam nevében nem vehet fel olyan kölcsönt, ami az államadósságnak egy meghatározott szint fölé emelkedését eredményezi (74 százalék).

A kiragadott tartalmi elemek közül szintén magas támogatást élvez az, hogy a huszadik századi diktatúrák uralma alatt elkövetett embertelen bűnök elévülhetetlenek (66 százalék). Az új alaptörvény elfogadása utáni részletes szabályozások egyik legvitatottabb pontja lehet az ön- és tulajdonvédelem definiálása, a társadalom ugyanis egyértelműen elutasítja az önvédelmi fegyverhez jutás szabályainak könnyítését. A megkérdezettek 21 százaléka elvárja, 73 százaléka azonban elutasítja az előírások enyhítését.

A kutatásról

Az adatfelvétel 2011. április 4. és 7. között készült, 1000 fő véletlenszerű kiválasztásával, országos reprezentatív mintán. Az adatfelvétel módszere: telefonos lekérdezés. Az adatok hibahatára a mintanagyságtól függően +/- 3,2 százalék körüli.