Húsz fekvőtámasz fél perc alatt. Képes-e egy 40 esztendős tűzoltó teljesíteni az előírást, s ha nem, akkor ahelyett, hogy nyugdíjas lehetne, munkanélküli válik belőle? Ez a kérdés foglalkoztatja a lánglovagokat, mióta kiderült, a kormány az év végéig javaslatot tesz a korhatár alóli kivételek megszüntetésére. Egyedül a 40 év jogosultsági idővel rendelkező nők kedvezménye nincs veszélyben, közülük a legszerencsésebbek 54 éves korukban befejezhetik aktív éveiket.

Évente fél év korhatáremelés

Mielőtt kitérnénk a magyar "ifjú nyugdíjas" rekordot 32 esztendősen 222 ezer forintos ellátással tartó egykori fegyveresre, vagy arra, hogy a rendőrség átlagéletkora a nyugdíjazások miatt 33 évre zuhant, álljunk meg egy szóra a januártól várható változásoknál. Azok ugyanis nemcsak fegyvereseket és életmentőket, hanem mindenkit érintenek.

A mostani vita elfedi a tényt: 2012 januárjától a Széll Kálmán-tervtől függetlenül minden idők legszigorúbb szabályrendszere lép hatályba. A még a szocialista kormányok által megszavazott változtatás értelmében januártól 62,5 évre nő az általános korhatár, amely ezt követően évente fél esztendővel emelkedik. A végállomás 65 esztendő lesz, ami először az 1957-ben születettekre vonatkozik.

Fel lehet persze háborodni az ősz hajszálaik megjelenése előtt obsitot kapó egyenruhások korai nyugdíján, csakhogy a magyar népesség 94 százaléka ugyanazt teszi, amit ők: kihasználja a korábbi nyugdíjba vonulás lehetőségét, és jóval 62 éves kora előtt kéri járadéka megállapítását. Pontosabban kérte, mert ugyan a hosszú szolgálati idővel rendelkezők eddig évekkel előbbre tudták hozni a nyugdíjkérelem beadását, ennek most vége. A mostani lépés azért lesz különösen szigorú, mert az emeléssel együtt megszűnik a hosszú szolgálati idővel rendelkezők korhatárkedvezménye. A nők mellett az utolsó szerencsések az 1951-ben született férfiak lesznek, ha van 40 éves szolgálati idejük. Ez a szigorítás jóval nagyobb megtakarítást hoz majd a költségvetésnek, mint az összes többi ügy, emellett emeli az állástalanok számát is, éppen a legnehezebben munkát találó korosztályokban.

Visszatérve a kedvezmények keszekusza világához: magyar abszurd, hogy miközben országszerte komoly következményekkel jár a rendőrhiány, a 37 ezer egyenruhás közül mindössze nyolc töltötte be a 60. életévét. Az nem kérdés, hogy ennél jóval több jogász és más, irodában dolgozó van állományban, csakhogy ők ugyanúgy megkapják a kedvezményeket, mint a mínusz tíz fokban a pályaudvarok körül strázsáló társaik. Érthető például, ha egy kommandós 55. életéve körül már nem alkalmas arra, hogy a tetőről kötélhágcsón leereszkedve vetődjön be egy bűnözőkkel teli ház ablakán, ám az már nehezebben, miért ne láthatna el egy fiatalabb rendőrrel párban utcai szolgálatot.

Derrick mint őrző-védő A magyar rendőrségnél persze sem a Derrick, sem Martin Scorsese Tégla, de még David Fincher a Hetedik című filmje sem készülhetne el, az élethű forgatókönyv szerint ugyanis az idősebb nyomozó már évtizedek óta nyugállományúként éjjeliőrként dolgozna, és a tapasztaltabb zsaru lenne annyi idős, mint ott a zöldfülű.

A rendszer torzulásait jelzi, hogy sok rendőr, katona és tűzoltó azért megy 30-40 éves korában nyugállományba, mert a keresete jóval alacsonyabb, mint a nyugdíja. Ráadásul e mellé még évente a minimálbér 18-szorosát kitevő jövedelemig dolgozhat is. Közhely, hogy sokan csak egyenruhát cserélnek, és őrző-védő cégeknél helyezkednek el - élő cáfolataként a "40 éves rendőr már semmire sem használható" elvnek, amelyre a korai nyugdíjazást alapozták.

Nyugdíj parancsra

S miközben a rendőri vezetők évtizedek óta létszámhiányra panaszkodnak, a hiányt ők maguk állítják elő. Tévedés ugyanis azt gondolni, hogy az egyenruhásoknak automatikusan jár a korai nyugdíj. Senki sem kérelmezheti maga ilyen korán aktív éveinek befejezését; ha parancsnoka nem küldi nyugdíjba, és nincs egészségügyi oka a leszerelésének, tovább kell dolgoznia. Mindebből az is következik: ha most a kormány célul tűzte ki az ilyen kedvezmények felülvizsgálatát, akkor egyszerű eszköz van a kezében, amellyel megelőzheti a 2006-2008-ashoz hasonló tömeges nyugállományba vonulást. (A szocialista kormányok által tervbe vett szigorítás hallatán akkor ezerszámra vonultak nyugállományba a kedvezményre jogosultak, persze nem csak a fegyveresek. A 13 ezer korengedményes nyugdíjas közül közel 11 ezer 2007 és 2009 között került a nyugdíjbiztosító ellátottjai közé.)

Az egyenruhásoknál ezt viszonylag egyszerű kiszűrni. "Eddig arra adtak utasítást a parancsnokok, hogy beosztottjaik menjenek nyugdíjba. Most arra kapnak parancsot, hogy ennek vége" - vázolta a változásokat tűzközelből figyelő informátorunk. A rendőrök, tűzoltók között óriási az elkeseredettség, mivel a többnyire rosszul fizetett, kemény körülmények között dolgozók számára a pálya egyik legfőbb vonzereje az volt, hogy korán el lehetett hagyni - igen komoly summával. A leszerelési rituáléhoz hozzátartozott, hogy a vezetők az utolsó évben - melynek alapján a szolgálati nyugdíjat megállapítják - nagyvonalú jutalmakkal tornászták fel beosztottjaik leendő ellátásának összegét. Így jött létre az a képtelen helyzet, hogy az életfogytig és havonta járó "obsit" akár 50-80 ezer forinttal is meghaladhatja a havi bért. "Ha a fizetésem lenne ekkora, dehogy akarnék nyugdíjba menni" - kommentálta a helyzetet a langlovagok.hu egyik tűzoltó hozzászólója.

Ugyanakkor érthető, hogy az érintettek félnek: idősebb korukban azért kell majd távozniuk az állománytól, mert nem képesek megfelelni az alkalmassági vizsgán. A 40-49 éves tűzoltóknak például a kiváló teljesítéshez 30 másodperc alatt 20 fekvőtámaszt, 35 felülést kell végrehajtani, és egy 60 kilogrammos súlyt 16-szor kinyomni.
 

Más szabály posztosoknak?

Itt tehát komoly változások várhatók. A spanyolviaszt azonban nem kell feltalálni, hiszen több nyugat-európai ország sikerrel különbözteti meg a posztos rendőrt, a kivonuló tűzoltót az irodában dolgozótól, és a kedvezményeket csak a terepen szolgálatot teljesítőknek biztosítja. A másik lehetséges módszer, hogy nem engedik nyugdíjba vonulni 40 évesen a tűzoltókat, de garantálják nekik, hogy idős korukban megkapják azt a nyugellátást, amelyre most jogot szereztek. Megoldási mód lehet a garantált életpálya is: az állam az aktív tűzoltóság vagy rendőri munka végén más foglalkoztatási lehetőséget kínál, például úgy szervezi meg a szolgálatoknál a belső, irodai munkákat, hogy nagy részüket tapasztalt kollégáival végezteti el.

Emellett az őrző-védő feladatokra az állami cégeknél nem külső cégektől vásárolnak szolgáltatást, hanem tetőmászásra már nem alkalmas tűzoltókat, utcai üldözéseken hamar kifulladó korosabb rendőröket alkalmaznak. Mivel e munkakörökben a bérek esetleg alacsonyabbak, mint akár a nyugdíj, akár a tűzoltói, rendőri fizetés lenne, a különbözetet kifizetik a munkavállalónak. A legvalószínűbb forgatókönyv azonban, hogy a fegyveresek nyomásgyakorlásba kezdenek a kormány tervei ellen, és sikerül ésszerű kompromisszumot kötniük. Vagyis a rendszer szigorodik, de a kedvezményeket nem törlik el teljesen, már csak azért sem, mert a Pintér Sándor belügyminiszterrel folytatott egyeztetéseken jó érvnek tűnik, hogy a korengedmény - ha nem is ilyen irracionális formában - másutt is létezik.

Lőrinc barát nyugdíjszelvénye

Más a helyzet a művészektől a polgármesterekig boldog-boldogtalannak járó korhatárbónusszal: ezek jelentős részét eltörlik majd. Semmi sem indokolja például, hogy egy buszsofőr előbb mehessen nyugdíjba, mint egy teherautó vezetője, hiszen mindkettő gerincét ugyanolyan hatások érik. De még a röntgenorvosok is szigorításra számíthatnak, hiszen amikor a kedvezmények szintjét megállapították, más sugárdózis érte őket, mint mostanság, ráadásul ma már nem biztos, hogy egy radiológus hagyományos eszközökkel dolgozik.

Érthető például, ha egy balett-táncosnak fiatalon fel kell hagynia a hivatásával, ám az nem logikus, miért kap ő nyugdíjat, és miért nem jár ugyanez a szertornásznak, aki még korábban fejezi be pályafutását. S miért kellene egy színésznek akár 40 évesen, vagy ha gyermekként is játszott, még az előtt visszavonulni, legalábbis papíron? A Rómeó és Júliában nemcsak Rómeó és Júlia szerepét lehet eljátszani. Ott a Dadáé és Lőrinc baráté is - gondolhatnánk. Mészáros József, az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság vezetője lapunknak megerősíti, hogy a kormány valamennyi indokolatlan kivételt meg kívánja szüntetni.

Mindettől persze aligha várható óriási megtakarítás. Igaz ugyan, hogy az 1,8 millió korhatárt betöltött mellett 280 ezer 62 évnél ifjabb nyugdíjas kap ma öregségi ellátást (évente 390 milliárd forint értékben), ám az ő megszerzett jogukat nem érinthetik a változások. Szakértők tízezerre teszik azon egyen ruhások és egyéb kedvezményezettek számát, akikre a szigorítások akár már jövőre hatással lehetnek. Ezzel az első évben legfeljebb néhány milliárd forintot lehet megspórolni, főként azért, mert az érintettektől alkotmányos okokból sem lehet minden engedményt egyetlen tollvonással, felkészülési idő nélkül megvonni.

A magyarhoz hasonló nagyvonalú nyugdíjrendszerek másutt is vannak a világban. Spanyolországban például 20 év után minden bányász magas ellátással nyugállományba vonulhat, ám egy feltétellel: soha többet egyetlen napot sem dolgozhat, mert akkor azonnal elveszíti a juttatást. Lapunk úgy értesült, hogy ha nem is ilyen szigorra, de valami hasonlóra a magyar kormány is készül, s a szolgálati nyugdíjak mellett megtiltanák a munkavégzést.