Aki farkast kiált

Miután az egy évvel ezelőtti országgyűlési választások első fordulójában a Fidesz-KDNP kivételes felhatalmazást nyert és a második forduló tétje az alkotmányozó többség lett, az ellenzéki oldal éles kontúrokkal festette falra a demokrácia végének démonját. A parlament több hónapos előkészület után látott neki az új alaptörvény elfogadásának. Ha az alkotmány élvezni tudja az emberek nagy többségének támogatását, az ellenzékiek aligha lesznek képesek szavazói bázisuk növelésére. A Fidesz-KDNP számára a következő időszakban rendkívül fontos lesz tehát az alkotmányozás sikerének biztosítása, miközben a kormány a kedvező közhangulatban bemutatott Széll Kálmán Terv első fázisaira koncentrálhat.

A „megújulás hónapjainak” forgatókönyve már pár nappal az ismertetése után kétségkívül népszerű: tízből három megkérdezett önállóan meg tudta nevezni a reformtervet, ami nagy többségük szerint előnyös lesz Magyarország számára. A strukturális átalakítás kiemelt támogatottságot élvez a legfiatalabb és a legidősebb korcsoportokban (a tervet spontán megnevezni tudó 18 és 29 év közöttiek és a 60 éven felüliek 58-58 százaléka szerint inkább előnyös lesz az ország szempontjából), iskolai végzettség szerint a diplomások (58 százalék), településtípus szerint pedig a megyei jogú városban élők körében (61 százalék).

Reformok

A Széll Kálmán Tervből kiragadott főbb elemekkel az emberek többsége egyetért. A parlament elsőként a csomag egyik legtámogatottabb pontját, a távhőárakra vonatkozó szabályozást fogadta el. A magyarok 81 százaléka szerint a kormánynak szabályoznia kell a rezsiköltségek emelkedését – az állítással leginkább a hatvan éven felüliek (83 százalék), településtípusok szerint a megyei jogú városban élők (85 százalék), pártszimpátia szerint pedig a Jobbikkal szimpatizálók értenek egyet (89 százalék). A bankadó bevezetésének negatív hozadékai nem érezhetőek a lakosság körében, hiszen a megkérdezettek mindössze 13 százaléka nem ért egyet az adó megtartásával.

A magyarok 57 százaléka gondolja úgy, hogy az emberek sok esetben akkor is igénybe vesznek orvosi ellátást, ha arra nem lenne szükségük. További érdekesség, hogy a válaszadók 68 százaléka szerint a magyarok indokolatlanul sok gyógyszert fogyasztanak, miközben a generikus gyógyszerekre vonatkozó állítással kapcsolatban a megkérdezettek közel kétharmada foglalt úgy állást, hogy ha választhatna megszokott gyógyszere és egy ugyanolyan hatóanyagú, de olcsóbb medicina közül, akkor előbbit preferálná. A korkedvezményes nyugdíjazás jelenlegi rendszerét a válaszadók 42 százaléka tartja támogathatónak, míg 54 százaléka az egységes korhatár bevezetését helyesli.

Politikusok alkalmassága

A 2011. március 7. és 10. között készült felmérésünk alapján a Széll Kálmán Tervet bemutató Matolcsy György és Navracsics Tibor tartani, illetve javítani tudta alkalmassági indexét, miközben az élen álló miniszterelnök megítélése valamelyest romlott az előző hónaphoz viszonyítva. A tíz legismertebb politikust tartalmazó listán nőtt Pintér Sándor, Semjén Zsolt és Kövér László alkalmassági indexe, de javulás tapasztalható Schiffer András és Vona Gábor esetében is. A politikusi rangsor két sereghajtója, Mesterházy Attila és Gyurcsány Ferenc ebben a hónapban sem tudták csökkenteni jelentős lemaradásukat.

Pártszimpátia

Lassan fél éve nem változik érdemben a nagyobb parlamenti pártok támogatottsága, október óta egyedül a Lehet Más a Politika tudta valamelyest növelni népszerűségét. A kormánypártokkal az összes megkérdezett 48 százaléka, az MSZP-vel 12 százaléka, a Jobbikkal és az LMP-vel pedig 7 és 6 százaléka szimpatizál. A választási részvételüket biztosra ígérő aktív szavazók között érezhető a szocialisták támogatásának trendszerű csökkenése, ezzel párhuzamosan pedig a legkisebb parlamenti párt erősödése. Most vasárnap a Fidesz 57 százaléknyi potenciális szavazóra számíthatna, míg a szocialisták 20 százalékra, a Jobbik 13, a Lehet Más a Politika pedig 9 százalékra.

Érdekes azonban az is, hogy miközben a politikai erők támogatottsága az önkormányzati választások előtti szinten látszik stabilizálódni, a kormányoldal kohézióját biztosító miniszterelnök megítélése romlott a Fidesz- szimpatizánsok körében. A kormány megalakulása utáni 84 százalékról októberre 92 százalékra nőtt saját táborában a miniszterelnöki munka pozitív megítélése, legfrissebb kutatásunkban viszont a kormánypártok szimpatizánsainak „mindössze” 78 százaléka vallotta magát elégedettnek. Ez a csekély mértékű csökkenés hosszabb távon a kormánypártok támogatottságának visszaesését is eredményezheti.

A kutatásról

Az adatfelvétel 2011. március 7. és 10. között készült, 1000 fő véletlenszerű kiválasztásával, országos reprezentatív mintán. Az adatfelvétel módszere: telefonos lekérdezés. Az adatok hibahatára a mintanagyságtól függően +/- 3,2 százalék körüli.
Az elemzésben „aktív szavazónak” nevezzük a választási részvételüket biztosra ígérő válaszadókat. „Potenciálisnak” nevezzük azokat az aktív szavazókat, akik több kérdés alapján tekinthetők egy párt potenciális szavazótáborába tartozóknak.
A Nézőpont Intézet a 10 legismertebb politikus állami vezetői alkalmasságát méri. Az index -5-től +5-ig terjedő skálán vehet fel értéket. Az alkalmassági index változásának jelzéséhez az egyéni statisztikai hibahatárt vesszük figyelembe, ami korrigálja az eltérő ismertségből fakadó összehasonlítási hibákat.