Bár világszerte egyre ismertebbek és népszerűbbek a funkcionális élelmiszerek, a Szinapszis Kft. legújabb kutatásából kiderült, hogy hazánkban a lakosság mindössze 23 százaléka van tisztában a funkcionális élelmiszerek fogalmával és csupán minden tizedik válaszadó tudott konkrét példát mondani az egészség megőrzését támogató funkcionális élelmiszerekre. A kutatás eredményeiről a WEBBeteg egészségportál szakember véleményét is megkérdezte.

Az egészséges életmód iránt érdeklődők, ma már számtalan egészséges táplálkozást hirdető irányzat közül választhatnak, s rengeteg hasznos információhoz juthatnak, mégis kevesen ismerik a funkcionális élelmiszerek fogalmát. Míg évről-évre nő a vitaminok és étrend-kiegészítők forgalma, addig az egészségünk megőrzésében is segítő funkcionális élelmiszereket kevesen ismerik, és kevesen vásárolják.

A kutatásból kiderült, hogy az egészséges táplálkozásban szerepet játszó, világszerte egyre népszerűbb, tápláló és egyben jótékony hatású, úgynevezett funkcionális élelmiszerek fogalmának ismertsége mindössze 23 százalék és a válaszadók csaknem háromnegyede még a fogalom ismertetése után sem tudott konkrét példát említeni.

További 10 százalék pedig – helytelenül – különböző gyógytermékeket, étrend-kiegészítőket és bizonyos hatóanyagokat sorolt fel. Csak minden tízedik válasz utalt ténylegesen a funkcionális termékek csoportjára.

A funkcionális, gyógyhatású élelmiszer kifejezést a 35-55 év közötti korosztályba tartozó, a budapesti és nyugat-magyarországi lakosok, valamint a magasabb jövedelemmel rendelkezők körében némileg többen ismerték.

Mi a funkcionális élelmiszer?

"Adott élelmiszer akkor tekinthető funkcionálisnak, ha fogyasztása - a megfelelő táplálkozás-élettani hatásokon túlmenően -, kimutathatóan pozitív hatással van a szervezet egy vagy több cél-funkciójára, amennyiben jobb egészségi állapotot, kedvezőbb közérzetet hoz létre és/vagy csökkenti a betegségek kialakulásának kockázatát" - hangzik egy európai szakmai szervezet (European Commission Concerted Action on Functional Food Science, FUFOSE-Group) meghatározása.

Drágának érezzük a funkcionális élelmiszereket?

A legtöbb „egészséges” élelmiszerhez hasonlóan, a funkcionális élelmiszerek ára is magasabb, mint a kategóriában azonosnak tartott, de nem gyógyhatású élelmiszereké. A megkérdezettek több mint fele (54%) elfogadhatatlannak tartja a drágább árat.

Bár a legtöbben tisztában vannak azzal, hogy az egészséges étrend költséges – legyen szó funkcionális élelmiszerről, vagy megfelelő mennyiségű és minőségű zöldség-gyümölcs napi fogyasztásáról –, a vásárlók számára mégis döntően befolyásoló tényező az élelmiszerek ára. Az átlagosnál árérzékenyebbek az 55 év felettiek, a budapesti lakosok és az alacsonyabb jövedelemmel rendelkezők.

A drágább árral szemben tanúsított ellenérzés dacára a válaszadók 30 százaléka szerint a funkcionális élelmiszerek egészen biztosan, további 60 százalékuk szerint pedig valamelyest rendelkeznek gyógyító hatással.  Az alábbi diagramon a megkérdezettek által említett konkrét funkcionális élelmiszerek láthatók; érzékelhető, hogy a legtöbben a reklámokban is leginkább a szervezetet leginkább segítő termékként bemutatott tejtermékeket említették. 

Funkcionális élelmiszerek - Gyártási folyamat eredménye?

– A funkcionális élelmiszer relatíve új fogalom – reagált Dr. László András belgyógyász gasztroenterológus a WEBBeteg egészségportál kérdéseire. - Lényege, hogy aktívan segíti az egészség fennmaradását, vagy helyreállítását – legjobb példa erre a valóban probiotikus joghurt, ami amellett, hogy finom, az élő, probiotikus flórájával segíti a normál bélflóra helyreállítását. A funkcionális élelmiszert valóban gyártani kell – de kérdezhetjük, hogy gyártani kell-e a nagymama joghurtját? Az is lehet funkcionális élelmiszer (a benne lévő hasznos baktériumok miatt), csak még nem vizsgálta senki. Elvileg funkcionális élelmiszer lehet – pl. a vitaminokkal dúsított – bármilyen táplálék, mert az is aktívan segíti az egészséget" – hívta fel a figyelmet Dr. László András.

Egészséges vagy nem egészséges ételek? - Hogyan választunk?

– Föltehetjük a kérdést - miért esznek „egészségtelen”, illetve inkább úgy mondanám, hogy „nem egészséges” ételeket az emberek és miért vesznek-esznek különféle étrend-kiegészítőket az egészséges táplálkozásra való törekvés helyett? - reagált Dr. László András belgyógyász a Szinapszis Kft. kutatásának összegzett tapasztalatait megismerve.

A szakember szerint az a legvalószínűbb válasz, hogy azért, mert szeretik ezeket a „nem egészséges” ételeket: például a zsíros kenyeret, a töpörtyűt, szalonnát, a zsíros húsokról nem is beszélve...

Ráadásul, az említettek általában olcsóbbak is. Ha pedig előállt az a helyzet, hogy nem táplálkoznak egészségesen, amivel maguk is tisztában vannak, mert ettől a tudattól nem menekülhetnek a közvéleményre záporozó információk miatt, nos, akkor legalább azzal könnyítenek a „bűntudatukon”, hogy a zsíros kenyér mellé vesznek-esznek ilyen-olyan „élet-elixíreket”. Valószínű, hogy az a tudat motiválja őket, hogy ezekkel a divatos termékekkel kompenzálni tudják az egészségtelen táplálkozásukból eredő egészségügyi ártalmakat – magyarázta a mechanizmust a szakértő.

Második lehetséges magyarázat, hogy az átlagember – sajnos – igen szűkösen kap információt a funkcionális élelmiszerekről, ezért nem is igen tudja, mi is az. Szóval, e termékek megismertetéséért sokkal többet kellene tenni! Egészen biztosan az árnak is szerepe lehet abban, hogy kevesen veszik a funkcionális élelmiszereket, mégis úgy vélem, döntő ok az információhiány. A magam részéről úgy gondolom, van értelme és helye a funkcionális étel kategóriának, ám ezt sokkal jobban kellene tudatosítani mind a szakemberekben, mind a laikusokban – fejezte be kommentárját a belgyógyász gasztroenterológus.