A médiatörvény vitája lezárult az Európai Parlamentben. A vitában felszólaló Neelie Kroese ténybeli, jogi és szakmai megállapításokat tett. Az Európai Bizottság médiaügyekért felelős biztosa többek közt kifejtette: a magyar miniszterelnök beleegyezett, hogy a törvényt az uniós normáknak megfelelően módosítsák - tolmácsolta Deutsch Tamás néppárti EP képviselő a politikus szavait.

A biztos felszólalásában kitért arra is: a magyar médiatanács tagjainak megválasztása nem tér el az európai gyakorlattól, és el kell ismerni, hogy a jelenlegi kormánypártok kétharmados többséget szereztek a parlamentben - folytatta Deutsch a biztos EP-ben történt felszólalásának ismertetését.

A néppárti képviselő felhívta arra is a figyelmet, hogy Neelie Kroese kiemelte: a törvényszöveg eredetileg is tartalmazta azt a passzust, mely szerint megtámadhatóak a médiatanács döntései a magyar bíróságokon. Illetve megemlítette a biztos azt is: az újságírók nem kötelezhetőek - a magyar szabályozás alapján -, arra, hogy felfedjék forrásaikat, kivéve akkor, ha bűncselekmény elkövetése jut a tudomásukra.

A fentiekkel összefüggésben Deutsch Tamás hangsúlyozta: hazánk 2004. óta tagja az Európai Uniónak, a közös normákat, szabályokat és értékeket elfogadja. Hozzátéve: az Európai Bizottságnak pedig kötelessége, hogy az ezeket érintő tagállami szabályozások áttekintése.

Ha tárgyszerűen nézzük a folyamatot elmondható, hogy a Bizottság nem indított eljárást Magyarország ellen, pusztán áttekintette a magyar szabályozást, ezt követően rögzítette álláspontját. Majd kötelességének eleget téve tájékoztatta hazánkat álláspontjáról, illetve - az EB és a magyar kormány közt létrejött egyetértés alapján -, megszületettek a módosítások - szögezte le a néppárti képviselő. E módosításokról a kormány pénteken dönt - tette hozzá.

A történtek összegzéseként Deutsch elmondta: nem volt kifogástalan a törvény, de a módosításoknak köszönhetően a magyar szabályozás ma már az első betűjétől az utolsóig megfelel az uniós normáknak és értékeknek.

Érthető zavar a baloldalon

Deutsch Tamás pénteki sajtótájékoztatóján részleteket ismertetett a baloldali EP-frakciók azon határozati javaslatából, melyben Magyarország elmarasztalását sürgetik. A javaslat - teljesen hibásan - az EBESZ szólásszabadságért felelős biztosának egy tavaly szeptemberi álláspontjára alapoz. A kérdéses álláspont azelőtt született mielőtt a törvényt beterjesztették volna a Parlamentnek - mondta a politikus. További csúsztatás a baloldali frakciók javaslatának azon utalása is, hogy a magyar törvény konkrét EBESZ normákat sért. Ugyanis ezeket nem nevezik meg, de még a szólásszabadságért felelős biztos dolgozatában sincs erre vonatkozó állítás. Végül a médiahatóság döntéseinek felülvizsgálati módjait hiányoló passzus is valótlanság, hiszen a törvény szövege eredetileg is "expressis verbis" tartalmazta a jogorvoslati lehetőséget. A fenti tények továbbra sem zavarja a dokumentum aláíróit - zárta a határozati javaslat ismertetését Deutsch. Mint, arról korábban portálunk is beszámolt: az Európai Parlament elhalasztotta a javaslatról való döntést.

Nemcsak a médiatörvényről vitáztak az EP-ben

A médiatörvény a parlamenti munkának csak kisebb részét tette ki, viszont a testület nagy többséggel elfogadta Deutsch Tamás Duna-stratégia elindításával kapcsolatos egyéni javaslatát. Úgyszintén pozitívan fogadták Járóka Lívia egységes európai romastratégiával kapcsolatos javaslatait is, valamint a CETOL megújítását szorgalmazó magyar indítványokat is örömmel vették, és támogatásukról biztosították az európai parlamenti képviselők - sorolta a néppárti képviselő a magyar sikereket. Hozzátéve: nem jelentéktelen döntések ezek a magyar polgárok szempontjából.

* * *

Szanyi Tibor: MSZP: presztízsveszteséget szenvedett el az Orbán-kormány

Az MSZP-s képviselő szerint az a politika, amivel a Fidesz-KDNP-kormány eddig is padlót fogott az európai fórumokon - elsősorban a médiatörvény kapcsán - oda vezetett, hogy az "Orbán-kormány európai elnökségi stratégiája összeomlott".