Egy rövid politikai helyzetrajzzal kezdődik a Neue Zürcher Zeitung (NZZ) Magyarország, a közép és a mérték című cikke. Az írás a 89-90-es politikai fordulattól mutatja be az SZDSZ, az MSZP és a Fidesz szerepét. A szerző kitér a legélesebben antikommunista szabad demokraták politika hanyatlására, mikor is 1994-től az utódpárt állandó koalíciós partnerének bizonyultak. A konzervatív lap a 2002-2010 közötti baloldali vezetést az elmúlt 20 év gazdaságilag legeredménytelenebb időszakának aposztrofálja, és külön kitér a hihetetlen mértékű eladósodottságra és az államháztartási hiányra.

A szerző felhívja rá a figyelmet, hogy a kétharmados Fidesz-győzelem után a nyugati, főképp a német baloldali sajtó már a kormányalakításkor ellenségesen fogadta a jobboldali hatalomátvételt. A lap felhívja rá a figyelmet, hogy a baloldali sajtótermékek tudatosan összemosták a Fideszt a „rasszista" Jobbikkal. A szerző külön kitér arra a cikkre, mely hazánk bemutatását a Magyar Gárdával illusztrálta. A vészharangokat hangosan kongatták a diktatúra állítólagos hajnala miatt a bukott szabad demokraták, akiknek félelmeivel és frusztrációjával volt tele a nyugati sajtó - írja az NZZ. Az, hogy a Fidesz visszaszorította a Magyar Gárdát, csak futólag volt megemlítve - teszi hozzá.

A kritikusok újabb és újabb fogást kerestek az Orbán-kormányon - írja a lap, és kitér a banki különadó fogadtatására, melyet a brüsszeli nyomásra kialakított hiánycél elérésének érdekében volt kénytelen bevezetni a kormány, ám nem akart további terheket róni a lakosságra.

A tényleges botrányt a médiatörvény fogadtatása okozta, melyeket rasszista hangok is kísértek, így lett hazánkból Führer-állam. A lap kiemeli, hogy a mai Magyarországon a sajtószabadság pártpolitikailag motivált cenzúrája elképzelhetetlen. Az NZZ cikke külön kitér egy osztrák lap karikatúrájára, mely Magyarországot - nem a Fideszt, nem Orbánt, jegyzi meg a szerző - egy ősemberként ábrázolja. Mindezt a jószomszédi viszony jegyében - teszi hozzá. (A bécsi Standard karikatúráján - lásd a cikkindító képet - Magyarországot egy ősember jelképezi, aki mint egy leterített állatot, tartja hajánál fogva magát a „sajtószabadságot". Az elegáns brüsszeli recepcióstól aziránt érdeklődik, hogy merre kell mennie az elnökséghez, míg az értetlenkedve kérdez vissza: „Hova?")

A lejáratókampány során megjelentek olyan kijelentések, melyek tényként közölték, hogy hazánkban cenzúra van. Mindeközben az ellenzéki lapok nap mint nap háborítatlanul szidják a kormányt - hívta fel a figyelmet a konzervatív lap.

Az NZZ újságírója a józanság nevében felhívja rá a figyelmet, hogy volt már korábban egy Orbán-kormány, melyről egy dolog biztos: nem vezette be a diktatúrát. Azonban a Fidesznek első kormányzása idején azt a tapasztalatot kellett levonnia, hogy annak ellenére, hogy meg tudta szerezni a politikai hatalmat, a közigazgatás, a tudomány, a művészetek és a média világában posztkommunista hálózatokba és a mögöttük álló pénzügyi érdekekbe ütközött. Orbán nyilvánvalóan elhatározta, hogy ezeket a struktúrákat most széttöri - véli a lap.