A Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) által szervezett sajtóértekezleten elhangzott: az intézkedésre a magyar fogyasztók védelme érdekében volt szükség.

A németországi dioxinbotrány miatt ugyanis megrendült a fogyasztói bizalom, jelentősen visszaesett a sertéshús iránti kereslet, ezért csökkentek a fogyasztói árak mintegy 20-30 százalékkal, így a gazdálkodói jövedelmek is.

A jelenlévők hangsúlyozták: Magyarországra dioxinnal szennyezett hús, vagy húskészítmény nem érkezett. Felhívták ugyanakkor a figyelmet arra is, hogy a hazai ellenőrzési rendszer nagyon szigorú,így a magyar termelők árui biztonsággal fogyaszthatók.

A sajtótájékoztatón a Magosz-on kívül jelen volt többek között a Magyar Sertéstenyésztők Szövetsége, a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VHT), a Civil Összefogás Fórum képviselője, valamint Tugyi Endre Pest megyei sertéstartó.

Kispál Ferenc, a Magosz választmányi elnöke azt hangsúlyozta: indokolt volt a miniszteri döntés, mivel a fogyasztókat csak így lehet megnyugtatni. Csak ennek az intézkedésnek az alkalmazásával biztosítható ugyanis, hogy Magyarországon mindeki asztalára jó minőségű, biztonságos alapanyagból készült étel kerüljön.

Tugyi Endre arról beszélt, hogy a sertéstenyésztők támogatják a szaktárca azon döntését is, hogy az országos főállatorvos elindította a PRRS (légzőszervi és immunbetegség) mentesítési programot annak érdekében, hogy Magyarországon csak egészséges sertésállományokból származó állatot lehessen tenyészteni. Az úgynevezett négyes mentesség megléte nyújtja erre a garanciát.

Eicher József, a Magyar Sertéstenyésztők Szövetségének igazgatója az MTI kérdésére közölte: a magyar sertéstenyésztők képesek a jelenleginél - mintegy 3 millió - több sertést előállítani, ha erre tényleges piaci igény mutatkozik. Hozzátette: Magyarországon ugyanis tartottak már korábban 10 millió sertést is.

Dr. Németh Antal, a VHT elnöke ugyancsak az MTI érdeklődésére elmondta: Magyarországra évente jelenleg valamivel több, mint 160 ezer tonna sertéshús érkezik külföldről. Ennek a mennyiségnek 30-40 százaléka, azaz 50-55 ezer tonna Németországból származik. A volt főállatorvos azt is közölte, hogy a Németországból származó sertéshúsból mintegy 32 ezer tonna darabolt, úgynevezett apróhús. Utalt arra is:hogy az általa képviselt szervezetben a tenyésztők mellett kis és közepes húsipari feldolgozó cégek is tagok. Ez utóbbiak - általában - csak magyar alapanyag felhasználásával készítik áruikat. Egyben sajnálta, hogy a nagy cégéket képviselő szakmai szervezet aggályosnak tartja a miniszteri intézkedést, ami a magyar fogyasztók védelmében született.