Ennek a képződménynek a legkülönösebb tulajdonsága az összetétele. 90-95 százaléka ugyanis nem más, mint jég: a 'részecskék' mérete a jégszemcsék és a kisebb sziklák nagysága között váltakozik. Egyes szakemberek feltételezték, hogy korábban egy, a bolygó körül keringő hold robbant fel, és a törmelék annak a maradványa - így azonban a gyűrűnek csak a felét alkothatná jég, a másik felének különböző kőzetekből kellene állnia - írja a Nature.

Az új nézet szerint minden a Naprendszer 4,5 milliárd évvel ezelőtti születéséig nyúlik vissza. Ekkor ugyanis a Szaturnuszt egy gázgyűrű vette körül, amelyben számos óriási hold keringett - ezek közül egy maradhatott meg, a Titán, amely ma is a bolygó körül kering. A gázfelhő azonban gravitációs kölcsönhatásba lépett a holdakkal, amelyeknek a pályája így összezsugorodott, és egyenként beszippantotta őket a Szaturnusz.

Mielőtt azonban ez bekövetkezett volna, a bolygó erős gravitációs mezeje is hatott rájuk, és 'kiszippantotta' belőlük a jeget - a folyamat hasonlóan működhetett, mint a Földön az árapály jelenség. A mai gyűrűrendszer az utolsó, beolvadt hold maradványa lehet, amely a feltételezések szerint egy óriási jéglabda lehetett, kőzetekkel a magjában.