Hanno Mussler szerint a jegybank lépése utólag arra irányuló kísérletként is értékelhető, hogy megvédje a forint árfolyamát a kormány irányvonalát ért nemzetközi bírálatokkal szemben.

Egy hét leforgása alatt a forint az euróval szemben 1, a svájci frankkal szemben pedig 1,3 százalékot erősödött, miközben a térség valutái, mindenekelőtt az orosz rubel és a török líra, nagyjából egy százalékkal gyengültek.

"Holott a Magyarországról érkező hírek többnyire rossznak tűnnek Az S&P után a Moody's is leminősítette az ország hitelképességét. A jegybank és a kormány állandó vitában áll egymással. A gazdasági növekedést szem előtt tartó kormány bosszúságára az előbbi újabb kamatemeléseket helyezett kilátásba, amelyek fékezik a növekedést. Az MNB azt a nemzetközi felfogást vallja, amely szerint a kormány nem tartósan, hanem csak egyszeri és korlátozott idejű intézkedésekkel (például a bankadóval) akarja lefaragni a költségvetés hiányát" - írta a német újság elemzője.

Mint rámutat, a bankadó miatt főként a külföldi pénzintézetek szitkozódnak. "A Budapesten képviselettel rendelkező osztrák bankok létszámleépítéssel reagálnak. A nehezen kiszámítható Orbán-kormány miatt a jövőben is számolni kell a forint árfolyamának ingadozásával. Azt még nem lehet megítélni, bölcs húzás volt-e a nemzeti-konzervatív Orbán részéről, amikor a nyáron visszautasította a Nemzetközi Valutaalap (IMF) további segítségét. A nemzetközi befektetők viszont jóformán megsértődtek azon, hogy Magyarország megpróbálja a maga útját járni" - állapította meg Mussler.

A magyar történelem traumáit és a szomszédos népekhez fűződő viszonyt érintő kitérő után a cikkíró úgy véli: a földrajzi fekvés meg a történelem talán részben magyarázatot ad arra, miért érzik a magyarok sokszor úgy, hogy el vannak szigetelve, és a nemzetközi közösség mostohán bánik velük. "Ez az érzés néha bizonyára nem teljesen alaptalan. Ugyanakkor kényelmes dolog másokat okolni a saját mulasztásokért. A vasfüggöny leomlása után az összes egykori kommunista ország közül látszólag Magyarország rendelkezett a legjobb kilátásokkal. A kormányok azonban alighanem túlságosan is hallgattak angolszász tanácsadóikra, és körüludvarolták a multinacionális cégeket. Kelet-Európa egyetlen más országában sem folyósítottak a bankok annyi hitelt svájci frankban, mint Magyarországon." - tartalmazza a cikk.

A frankhitelek megtiltása és az államháztartás szanálásának megindítása a szerző szerint talán nem tűnik igazán tartósnak, ám nem nevezhető sikertelennek. Még a kormányt kritikus szemmel figyelő jegybank is valószínűnek tartja a költségvetési hiány 2,7 százalékra történő leszorítását 2011-ben. "Ha két évvel a kutyaszorító után Görögország és Írország ilyen jó helyzetben volna, mint Magyarország, azon sokan csodálkoznának. Az Európai Bizottság két hónappal ezelőtt még az euróövezet legjobbjairól, Finnországról és Luxemburgról sem feltételezte, hogy deficitjük idén a GDP 3 százaléka alatt lesz. Talán hagyni kellene a magyarokat, hadd menjenek a maguk feje után" - zárta kommentárját a Frankfurter Allgemeine Zeitung.