Ez derül ki a legfrissebb olvasáskutatási felmérésből. A közvélemény-kutatás apropóját az Országos Széchényi Könyvtár által kezdeményezett „Családi Olvasás Éve” kampány szolgáltatta, amely épp az olvasás fontosságára igyekszik felhívni a figyelmet. Eddig négy alkalommal készült ebben a tárgykörben átfogó kutatás: 1964-ben, 1985-ben, 2000-ben és 2005-ben.

A reprezentatív felmérés alapján a lakosság jól elhatárolható csoportokra osztható az életkor, lakóhely, szabadidős tevékenység alapján, s ezek a csoportok eltérően viszonyulnak az olvasáshoz is: a kultúraorientált városiak vesznek a leggyakrabban kezükbe könyvet, a szórakozni vágyó fiatalok használják leginkább az internetet napi rendszerességgel (71%), míg az elsősorban vidéki, idősebb korosztályhoz tartozó, alacsony iskolai végzettséggel rendelkező válaszadók leggyakoribb elfoglaltsága a televíziózás (59%). Az összes válaszadó 46%-a tévénézéssel tölti szabadideje nagy részét, ezt követi a rangsorban a rádióhallgatás, majd az internetezés, a nyomtatott sajtótermékek olvasása és a könyvolvasás.

A kutatás egyik legfontosabb eredménye, hogy a könyvet egyáltalán nem olvasók arányának 2005-ig tartó trendszerű növekedése megtorpanni látszik, sőt, a legutóbbi adatokhoz (2005) viszonyítva – még a statisztikai hibahatárt figyelembe véve is – némi javulás mutatkozik. Míg öt évvel ezelőtt a megkérdezettek 60%-a válaszolt úgy, hogy egyáltalán nem olvas könyvet, most ez az arány 49%-ra csökkent. A még korábbi felmérésekből megtudhatjuk, hogy amikor a szabadidős lehetőségek korlátozottabbak voltak – nem volt még például internet és kevesebb tévécsatorna közül választhattunk – akkor a könyvet nem olvasók tábora kisebb volt: 1985-ben 38%, 1964-ben 41%. A mostani adatok elárulják, hogy az összes megkérdezett 41%-a egyáltalán nem olvas könyvet, viszont 20%-uk havonta legalább egy könyvet elolvas.

A legfrissebb olvasmányélmények között egyaránt szerepelnek a magyar és világirodalmi klasszikusok, a népszerű könyvek szerzői vagy éppen a napjainkban ismertté vált írók.

A felmérés szerint a leginkább elvárt szempont egy könyv esetén, hogy annyira magával ragadja az olvasót, hogy ne tudja letenni a könyvet. Leginkább a megszokott könyv formátumot kedveljük, minimálisan váltak kedveltté a hangoskönyvek és csak a szórakozni vágyó fiatalok körében jelent meg az e-book és az i-pad, mint lehetséges formátum.

A könyvtári tagok aránya enyhe mértékű (11,7 / 2000 – 14,3 / 2010) növekedést mutat. Különösen érdekes, hogy a 15-24 éves fiatalok 29%-a aktív könyvtárhasználó, ami azt igazolja, hogy az intenzív internet használat nem jár negatív hatással erre a tevékenységre.

A kutatás alapján elmondható, hogy jelenleg a lakosság nagyobb része használja az internetet valamilyen rendszerességgel. Nemzetközi összehasonlításban a hazai internet-penetráció még mindig elmarad a várttól – a válaszadók 46%-a soha nem internetezik. Azok, akik élnek a világháló nyújtotta lehetőségekkel, nagyobbrészt saját háztartásukban férnek hozzá az internethez, és leginkább magáncélú levelezésre, közösségi oldalak látogatására és hírportálok olvasására veszik igénybe. A megkérdezettek csak alig több mint 3%-a rendelkezik valamilyen internet elérésre alkalmas kézi készülékkel, mint pl. i-Phone vagy i-Pad.

A 2010 júniusában elindított „Családi Olvasás Éve” programsorozat a kutatás eredményeire is támaszkodva éppen azt tartja rendkívül fontosnak, hogy a legkisebb társadalmi közösségekben, a családokban idejekorán felismerjék az olvasás, mint alapkészség, mint műveltségi tényező, és mint szabadidős tevékenység jelentőségét, biztosítva ezzel a felnövekvő generációk kulturális befogadó képességének fejlesztését.

A kutatás 2010 októberében készült, személyes, otthoni kérdőíves interjúk alapján, véletlen mintavételezéssel, 1000 fős reprezentatív mintán. Az eredmények maximum +/- 1,9-3,1 %-kal térhetnek el attól, amit akkor kaptunk volna, ha a teljes lakosságot megkérdezzük.