Ségoléne Royal váratlanul bejelentette: ringbe száll a 2012-es elnökjelöltségért. E lépéssel újra fellángolt a két évvel ezelőtti szocialista belháború, s a pártvezetés által tervezettnél korábban megkezdődött a jelölési kampány. Hiába Martine Aubry szocialista pártfőtitkár látványos gesztusai, kompromisszumkereső politikája, a régi ellenfél nem hazudtolta meg magát. A párt legmegosztóbb személyisége mikor elérkezettnek látta az időt, azonnal egyéni akciózásba fogott, s ezzel keresztülhúzta a pártvezetés számításait.

Elemzők szerint a számos Royal-aktivista ellenére nem valószínű, hogy ő lesz a végső jelölt, de a régi ideológiai törésvonalak kiújulása és a belháboró nyilván nagy mértékben rontja a majdani befutó esélyeit. Marinte Aubry a várakozásokkal ellentétben nem támadt rá renitens párttársára, s példáját követte a teljes pártelit is: minden erejükkel igyekeznek csökkenteni Royal nyilatkozatának jelentőségét, érdemben nem nyilatkoznak a történtekről. A Le Monde szerdai elemzése szerint ugyanakkor komoly bajban van a főtitkár, hiszen egyre többen követelik a jelölt mielőbbi kiválasztását és a kampány beindítását, nehogy a Sarkozy mögé már felsorakozott kormánypárt behozhatatlan előnyre tegyen szert.

A szocialisták vezetői viszont vonakodnak megkezdeni a kampányt. Helyzetük sajátosságát az adja, hogy legnépszerűbb politikusuk, magától értetődő elnökjelöltjük Dominique Strauss-Kahn jelenleg az IMF vezetője, s hivatalból távol kell maradnia a francia pártpolitikától. Az elnökjelöltséghez Strauss Kahn-nak idő előtt le kellene mondania az IMF igazgatói posztjáról, erre viszont mindeddig még csak utalás sem történt, mint ahogy a politikus esetleges elnöki ambíciója is puszta találgatás és legfeljebb titkos párton belüli háttéralku tárgya. Ez utóbbi létezésére enged következtetni az a tény, hogy a pártvezetés olyan elnökjelölési menetrendet határozott meg, amely kifejezetten kedvez az IMF vezetőjének.