„Látva mindazokat, amit Gál György és Hunvald György a kerületben csináltak, bennem is felmerült a kérdés, hogy miben bíznak, hogy ezt így merik csinálni. Számomra egyértelmű volt a válasz, valami miatt azt gondolták, hogy szentek és sérthetetlenek.”

Hunvald sofőrje tette ezt a vallomást az ügyészségen.

Az egyik adódó következtetés: a kerületi polgármester és helyettese semmiféle belső gátlástól nem zavartatta magát. „Tudjuk, merjük, tesszük” – hirdette magáról egykor a korrupt párt. Mintha ez jellemezte volna a kerületvezetőt és az alvezetőt is.

Azokat az embereket, akikben semmiféle erkölcsi értékrend nem kristályosodott ki, alighanem a csőcselékhez sorolhatjuk. Pártjuk csőcselékpárt. Vezetői a politikuscsőcselék alakjai.

A sofőr szerint volt főnöke mindenből a legnagyobbat, a legfeltűnőbbet, a legdrágábbat akarta. Mobiltelefonja kétmilliót, Rolex karórája 25 milliót, egy Amerikából behozott Ford Mustangot pedig úgy akart felújíttatni, mint ahogyan az a Tolvajtempó című filmben volt látható – vallott egy volt baloldali polgármester volt gépkocsivezetője.

A sofőr nem afrikai banánköztársaságban dolgozott.

Az Európai Unió egyik tagországának világvárosi kerületvezetőjét szállította az elhanyagolt úthálózaton. Olykor pénzkézbesítési feladatokat is kapott. Egy borítékban kétmilliósra tippelt kötegeket vélt észlelni. Ezeket a milliókat az adóellenőrzés alól vélhetően kivonták.

A kerületvezetőt és helyettesét vétkesek közötti cinkos némasággal támogatta a budapesti Négyek Bandája: Csemete Iván, Világvárosi Gábor, Valentájn Bálint és Ciántablettás Gábor. Ez a költői némaság feltűnő harmóniában van azzal a volt miniszterelnöki kijelentéssel, amely 2004. augusztus 17-én jelent meg egy nagy múltú napilapban, s amely így hangzott: „Az SDS tele van korrupciós ügyekkel.” A Négyek Bandája mellett támogatta a kerületvezetőt némaságával párttársa, a Hazugságrém is.

Ez utóbbiak is „valami miatt azt gondolták, hogy szentek és sérthetetlenek.”

Mint a sofőr fogalmazott: „Gál több esetben hangoztatta, hogy mindenkit meg tud venni, mindenkinek megvan az ára.” Ez azonban kevés lett volna ahhoz, hogy a két, eljárás alá vont személy szentnek és sérthetetlennek érezze magát.

Kellett valami titokzatos – hátsó – erőtér is.

De elképzelhető-e titkos erőtér egy európai demokráciában? Sajnos igen. Egy munkásőrből lett vallási vezető ugyanis a kerületvezetőnek azt ígérte: az állami titkosszolgálat egy lehallgatási akcióját megszünteti. Emiatt most egy értelmiségi csoport kezdeményezte a munkásőrből lett vallási vezető lemondatását. „Szerintük az ügyvezető nem méltó a hitközségi feladatok további ellátására, mert – a Központi Nyomozó Főügyészség jegyzőkönyve alapján – átlépett egy morális határt.”

Hozzátehetjük: nemcsak morális határt lépett át. Érzékeltette, hogy különleges kapcsolatrendszere van. Bele tud avatkozni olyan állami folyamatokba, amelyekről tudnia sem szabadna. Ez majdnem annyira ijesztő, mintha szovjet tankok állnának az országhatáron. A felvilágosodás egyik valós vívmánya ugyanis az állami és a vallási erőterek szétválasztása volt.

Az ügyészség tanúként hallgatta ki a munkásőrből lett vallási vezetőt – írta a sajtó – „ugyanis Hunvald György lehallgatott telefonbeszélgetéseinek jegyzőkönyvéből kiderült, hogy a volt szocialista polgármester az ellene folyó büntetőeljárás elrendezéséhez” a munkásőrből lett vallási vezetőtől „kért segítséget.” A vallási szervezet igazgatója „akkor azt ígérte, utánanézek az ügynek.”

Nem egy vasúti váltókezelő ígért valamit cimborájának a csapszékben. Hanem egy évtizedek óta nagyon befolyásos vallási vezető tette ezt. Ő ígért furcsát egy választott kerületvezetőnek.

Ilyen ígéret után nem csoda, ha az érintettek „azt gondolták, hogy szentek és sérthetetlenek.”

Nem csoda, ha egy náluk is nagyobb vezető luxusvillát építetett a horvát tengerparton, és oda közpénzen, közautóval szállíttatta magát. Ő is azok közé tartozott, akik „azt gondolták, hogy szentek és sérthetetlenek.”

És valóban. A fővezetőnek haja szála sem görbült meg. Eddig.

Az esetek híven érzékeltetik: politikuscsőcselék kialakulásához és működésben maradásához rejtett hátország kell. Ilyen titokzatos kapcsolatrendszernek azonban semmi köze sincs az európai demokráciához.