A csütörtökön utcára kerülő Heti Válasz dokumentumokkal bizonyítja, hogy a kommunista rendszerrel való szembenállását hirdető Paul Lendvai önkéntes informátorként segítette a Kádár-diktatúrát.

Az egyik irat szerint a magyar származású neves újságíró a bécsi nagykövetségen keresztül jelentett a pártvezetésnek a hazai (például Konrád Györgyöt, Csoóri Sándort) és külföldi értelmiségieket összehozó 1985-as ellenzéki csúcsról. De az újságíró nemcsak rendezvényekről informált: más esetekben beszámolt az osztrák televízióban tervezett műsorának hangvételéről, s a diktatúra ízlésének tökéletesen megfelelő adást készített 1956-ról.

Lendvai felháborodottan igyekezett visszautasítani az ügynökvádat. „Engem és a családomat 40-en éven keresztül ez a diktatúra figyelt, fekete listán voltam. Soha semmilyen információt nem szolgáltattam magyar szerveknek" – mondta a publicista a Klubbrádió Megbeszéljük című műsorában.

Már az állítás önmagában úgy hangzik, mint egy belügyi irat - mondta Paul Lendvai. Engem és a családomat 40-en éven keresztül ez a diktatúra figyelt, 400 oldalt kaptam erről a történeti Hivataltól, legutoljára 2006 végén, amelynek összefoglalója megjelent az Élet és Irodalomban. Azok közül, akik rólam jelentettek, azóta többen bocsánatot kértek - mondta a magyar származású publicista a Klubrádiónak.

Paul Lendvai elmondta: a legveszélyesebb felforgatónak tartották. Az, hogy Magyarországra jöhettem 5 évi fekete lista után annak köszönhető, hogy én írtam az akkori német külügyminiszter életrajzát, ő segített abban, hogy levegyenek a magyarországi tiltó listáról - hangsúlyozta az újságíró, aki elmondta: a ’70-es években az angol Financial Times tudósítójaként jött Magyarországra, ezután 1981-ben az ORF Kelet-Európai szerkesztőségének főszerkesztője lett, majd a nemzetközi adások intendánsa. Ebben a minőségében foglalkozott Kelet-Európával és Magyarországgal.

A Heti Válasz szerint Lendvai azonban árnyékokkal hadakozik: cikkükben nem szerepel semmilyen „ügynökvád." Lapunk ugyanis azt bizonyítja, hogy miközben az állambiztonság ügynökei - például zsarolás hatására - jelentettek, fedőnevük volt, hatos kartont állítottak ki róluk, Paul Lendvai esetében semmi ilyesmiről nem beszélhetünk.

Ő - miközben megszólalásaiban rendszeresen hivatkozott és hivatkozik a rendszerrel való szembenállására - önszántából találkozott a bécsi magyar diplomatákkal, hogy a hazai ellenzéki rendezvénnyel kapcsolatos információkat osszon meg a a kommunista államhatalommal. Vagy budapesti korifeusokkal beszélte meg az osztrák tévébe tervezett, 1956-ra emlékező adás hangvételét.

Nem állja meg a helyét az újságíró azon állítása sem, mely szerint semmilyen információt nem szolgáltatott a „magyar szerveknek". Ennek ellenkezője látszik az alábbi, a Magyar Országos Levéltárban őrzött dokumentumokból. Az iratok titkosítását legkésőbb már négy-öt évvel ezelőtt feloldották, azok a levéltárban kutatói engedéllyel megtekinthetők.

***

Végezetül a gondolának egy kérdése marad. Vajon a hálózat 1989 után elengedte Paul Lendvai kezét?