Tölgyessy: az MSZP-nél hiányzik a kudarccal való szembenézés
A baloldal épp csak tápászkodik szédítő bukásából, hiányzik a szembenézés a kudarccal - mondta az elemző a Kossuth Rádióban.
2010. november 15. 14:14

A hazai közélet jelenlegi állapotát nem csupán a Fidesz ereje, hanem legalább ennyire a hagyományos magyar baloldal bukása és valamennyi ellenzéki párt erőtlensége magyarázza. Az elmúlt négy év bajaival a szocialisták kormányzóképességébe vetett általános hit szertefoszlott, a párt nemrégen még megingathatatlannak látszó társadalmi beágyazottsága megbicsaklott.

Az új évezred első két országgyűlési választásán az MSZP a szavazatok 42, majd 43 százalékát kapta, most viszont ereje 19 százalékra esett: a pártot legbiztosabb törzsközönsége is elhagyta. 2006-ban az egykori MSZMP-tagok 77 százaléka még a szocialistákat választotta, a Fideszre csak 13 százalékuk voksolt, de 2010-ben már a régi párttagok 46 százaléka a Fideszt támogatta - fejtette ki az MR1-Kossuth Rádió 180 perc című műsorában Tölgyessy Péter.

Az elemző szerint a legfiatalabb szavazókra a baloldal sosem gyakorolt igazán vonzerőt, ám szilárdan kitartottak mellette mindazok, akiknek családja felemelkedésként élte meg az államszocializmus évtizedeit. Így az MSZP hívei közt akadnak igen alacsony és nagyon magas társadalmi státusú emberek, egyformán ott vannak mögötte az új magyar kapitalizmus legnagyobb nyertesei és vesztesei.

Szavazóinak legalább kétharmada a piaci átmenet kárvallottja vagy inaktív, akiket a kulturális azonosság tartott eddig a folyvást piacosító párt mögött. Hallatlanul összetett közönségük következtében a szocialisták kormányzati politikája mindig is a számtalan egymással ütköző érdek és akarat közötti egyensúlyozást jelentette. A parancsuralom körülményei között ennek igazi mestere Kádár János volt, de még Horn Gyula is értette: kik a szavazói pártjának. Pontosan tudta: a kisemberek millióinak kielégítése nélkül nem nyerhet választást - fűzte hozzá Tölgyessy Péter.

A szakértő emlékeztetett arra, hogy Nagy Imre "új szakasza" óta előrehaladó piaci reformok veszteseit kezdettől állami újraelosztással kompenzálta a szocialista hatalom. A személyes fogyasztás állandó növelése nála az állam legfőbb igazolása. Így nem pusztán politikusi rövidlátás, hanem mélyebb szerkezeti okok, a szocialisták támogatóinak legfőbb vágyai vezettek az állandó túlköltekezéshez, és utána a megszorításokhoz.

Ezek egyre rövidülő és fájdalmasabb ciklusai viszont mindjobban lejáratták a reform gondolatát - folytatta Tölgyessy Péter, aki szerint 2002-ben a baloldali koalíció a régi magyar társadalmi modell fokozódó elfáradása közepette vette át a kormányzást. Hozzátette: a Fidesz rohamainak terhe alatt szenvedő szocialisták egyre kevésbé tudtak egyensúlyozni közönségük rétegei között, de a politikusi tehetség és a valóságismeret is mindjobban hiányzott a megfontolt politikához.

Előbb a jobboldal által elvitatott választói felhatalmazását megerősíteni akaró Medgyessy Péter kezdett mértéket nem ismerő osztogatásba, majd Gyurcsány Ferenc indított doktriner, felülről való modernizációs kísérletet. Ám kényszerűen megszorításokkal párosított civilizátori missziója végképp összeroppantotta a baloldal választói támogatottságát. Ezzel a magyar baloldal mindkét régi hagyománya: a kisembervédő újraelosztó magatartása és a modernizáló elszánása egyformán súlyos kudarcba fordult. A szocialista képviselőcsoportig érő korrupciós ügyek csak még átélhetőbbé tették a szocialista politika bajait a legszélesebb választóközönség számára.

Míg a térség többi országa száguldott, mi helyben jártunk. A kormánytöbbség pártjai meghasonlottak egymással, de a baloldal véleményvezérei végsőkig ragaszkodtak a hatalom megtartásához. A világválság okozta kényszerhelyzetben a Bajnai-kabinet visszavonta Medgyessy Péter intézkedéseit, de a lényegében sikeres válságkezelés sem enyhíthetett a baloldal bukásán. 2010-ben mindegyik parlamenti párt elvitte a maga részét a baloldali kormánykoalíció táborából, nagyobb arányban csupán a nyugdíjasok maradtak meg a szocialistáknak - szögezte le az alkotmányjogász.

Tölgyessy Péter arra is rámutatott, hogy a koalíciókötés után az SZDSZ mindjobban a baloldal egyik frakciójaként politizált. Állandóan szakítással fenyegetődzött, ám teljes összeroppanásáig szavazataival támogatta a baloldal hatalmát. Az SZDSZ megalapítói mindig is szervesebben kapcsolódtak a XX. század elejéről induló radikális baloldali értelmiségi hagyományokhoz, mint a kádári gyökerű szocialisták. Sosem voltak Deák Ferenc vagy Andrássy Gyula, de akár a mai német szabad demokraták módjára liberálisok. Mindig is irtóztak a tradicionális elitek vezette Magyarországtól, hazánk felemelését sosem szerves fejlődéssel, hanem a magyar ugar szabályos felszántásával képzelték el. Sok mindent tudtak az ország bajairól, de többségük igazán sosem értette az ország reményeit, azoktól inkább szorongott.

A mindent jobban tudó SZDSZ hagyományainak megfelelően kezdettől vezetni akarta a nehezen mozduló, kádári reflexű, behemót MSZP-t. A baloldali értelmiség többsége elejétől fogva félt, rettegett bármiféle jobboldali politikától. Egyetlen, nézeteivel ütköző személyt sem fogadott el kifogástalan európai demokratának. A kilencvenes évek elején még igencsak befolyásos, ám önreflexióra mind képtelenebb baloldali véleményirányítók társadalmi hatóköre egyre inkább beszűkült. Többségük hatása mára megáll szubkultúrája végénél. A baloldal vétkeivel szemben többnyire megértő értelmiségiek most sokszor azon versenyeznek, melyikük minősíti erőteljesebben a Fidesz lépéseit. A jobb-és a baloldali értelmiség engesztelhetetlenségének meghatározó része volt a hideg polgárháború elindulásában, hogy aztán a háborús észjárás igényeinek megfelelően mindkét oldal minden más szempontot alárendeljen a másik tábor legyőzésének - jegyezte meg az elemző.

A baloldal épp csak tápászkodik szédítő bukásából - taglalta Tölgyessy, aki felhívta a figyelmet arra, hogy az MSZP-SZDSZ kormánykoalíció 1994-es közönségének nagyobbik fele a baloldali értelmiségben olyannyira megvetett jobboldalra szavazott. A kétharmados többség a magyarok régi álmainak megfelelően olyan társadalompolitikába kezdett, amivel a szocialisták jelentős része is valójában egyetért. A Fidesz első parlamenti előterjesztéseire az MSZP igencsak zavarodottan reagált.

De a szocialisták járhattak volna sokkal rosszabbul is: ugyan néhányan kiváltak a pártból, ám a szervezet együtt maradt - fűzte hozzá az elemző. A szocialisták meghatározó emberei jobbára tudják: számukra nincs élet a pártjukon kívül. A baloldal pontosan azt teszi, amit választási vereségei után a Fidesz: módszeresen kerüli a bukásának okaival való szembenézést, és igyekszik belefeledkezni ellenfele hibáinak bírálatába. Orbán Viktor kormányzását tapasztalva a baloldali véleményformálók minden korábbi állításukat igazolva látják: a Fidesz szerintük a magyar jogállam felszámolását végzi, a reformközgazdasággal szakító gazdasági szabadságharc megrendítő kudarchoz vezet majd.

InfoRádió / Magyar Rádió
megmondó
A jog – egy jogállamban – garázdaság miatt ítéli el az ilyen akciót végrehajtó szélsőségeseket.
  • Hírstart
  • Hírkereső
  • Hírlista
  • News Agent
  • Jobbhírek
  • Alternatív Hírportál
  • FrissInfo
  • Hírlapom
  • Startlap
  • A hírek
  • Hírfal
  • Oldal.info
  • Hírmutató
  • Polgári Szemle
  • Időjárás
  • Bálványosimádó