Az Apáczai Közalapítvány kezdeményezésére november 12-én Szórványmagyarság napja címmel a Klebelsberg Kultúrkúriában tartottak szakmai tanácskozást olyan magyarországi szakemberek, akik a határainkon túl szórványban, diaszpórában élő magyarok ügyét, annak magyarországiakkal történő megismertetését fontosnak vallják.

Európa a kisebbségek kontinense. Kutatások adatai szerint Európában összesen hozzávetőleg 105 millió ember tartozik valamelyik nemzetiségi, etnikai kisebbségi csoportba, amely Európa 770 milliós lakosságának 14%-át jelenti. Másképp fogalmazva minden hetedik európai valamilyen etnikai kisebbség tagja. A magyarság sem kivétel ez alól. A világ összmagyarságának közel negyede él Magyarország politikai határain kívül, Dél-Amerikától Kalotaszegig. A határon túli magyarok hetven százaléka ráadásul nem tömbben, hanem más nemzetekkel keveredve, szétszórtságban, más szóval szórványban él. A szórványlét automatikus velejárói az elégtelen anyanyelvi infrastruktúra, a hiányos magyar intézményrendszer. „Szórványban, ahol a magyarság kisebbségben él, nagyon sok ember billeg a magyarnak lenni és a nem magyarnak lenni lét között. Magyarországnak alapvető kötelessége segíteni, hogy ez a billegés a magyarnak lenni irányába mozduljon el, ugyanis rajtunk kívül egyetlen országnak sem áll érdekében elősegíteni a szórványmagyarság megmaradását”- mondta el Csete Örs, a tanácskozást életre hívó Apáczai Közalapítvány igazgatója.

A konferencián résztvevő 26, a külhoni magyarsággal foglalkozó magyarországi civil szervezet vezetője egyetértett abban, hogy nem szabad lemondani a világ összmagyarságának közel húsz százalékát kitevő szórványmagyarságról, ezért a civilek az eddigieknél hangsúlyosabban kívánják felhívni a magyar közvélemény figyelmét a kisebbségben élő külhoni magyarok ügyére. A tanácskozás résztvevői hasznosnak tartanák, ha egyúttal Európa figyelme is élénkebben irányulna az európai nemzeti- és etnikai kisebbségekre.

Mindezek érdekében a jelenlévők kezdeményezik, hogy 2011-től minden év február hónapjának utolsó napja Magyarországon legyen a Szórványmagyarság Napja. Ez a nap a különféle kulturális események, tevékenységek, szakmai programok révén a nemzet figyelmét a világban szétszórtságban, szórványban élő magyarokra irányíthatja. Egyúttal a tanácskozás javasolja a magyar Kormánynak, hogy a magyar Európai Uniós elnökség ideje alatt Magyarország kezdeményezze, hogy minden szökőévben - azaz négyévenként - legyen a szökőnap a Nemzeti és Etnikai Kisebbségek Napja az Európai Unióban. Ez a nap felidézi és segíthet rávilágítani arra, hogy Európa egyik fontos és feladhatatlan adottsága az a multikulturalitás, amelyet a területén élő nemzetek, nemzetiségek és etnikai csoportok gazdagítanak. A szökőnap egyúttal azt is szimbolizálja, hogy ezek a közösségek jelentik azt a többletet, amely Európát a kulturális sokszínűség kontinensévé teszi.