2013-ban létre kell hozni a közteherviselés új modelljét - szögezte le Orbán Viktor. Aláhúzta: a gazdaság talpra állítása a legfontosabb feladat a kormány és a politika számára, de ez csak új munkahelyek létrehozásával lehetséges. Ahhoz, hogy meglévő munkahelyeket meg tudjuk védeni és újakat tudjunk létrehozni, ahhoz a következő egy év alatt a magyar gazdaságnak, a politikának, a közéletnek szinte teljesen meg kell újulnia - fejtette ki a miniszterelnök. A következő egy évben át kell alakítani az adórendszert, le kell építeni a felesleges bürokráciát és egy tettekben is vállalkozásbarát környezetet kell teremteni. Ezen dolgozunk, a következő évi költségvetés is erről szól - jegyezte meg a kormányfő.

Orbán Viktor örömtelinek nevezte, hogy a viták már arról szólnak, hogy mi lesz 2013-ban. Ma már mindenki tudja, hogy 2010-ben, 2011-ben és 2012-ben világos, átlátható feltételek mellett, ismert kondíciókkal működik a magyar gazdaság. 2013-ban létre kell hozni a közteherviselés új modelljét, hogy ne alakuljon ki még egyszer olyan helyzet, mint a korábbi években. A jelenlegi helyzetet gyorsan, rövid távon csak különböző válságadókkal lehetett megoldani. Ezek megoldják a költségvetés, a közteherviselés gondjait 2010-ben, 2011-ben, 2012-ben, de hosszabb távon nem ez a normális működése egy gazdaságnak. Hosszabb távon egy közteherviselési modellt kell kialakítani - szögezte le a miniszterelnök.

megállapodásmegállapodásOrbán Viktor szerint 2012-re Európában létrejön egy bankadórendszer. Az unió kialakítja a maga elképzelését, és akkor a pénzügyi szférával meg tudunk állapodni abban, hogy hogyan lehet a mostani tehernek a felével, harmadával egyenlő terhet jelentő új szabályozást kialakítani - tette hozzá. Ehhez hasonlóan a mostani válságadóval sújtott többi szektorral is 2012-ben tárgyalni fogunk arról, hogy milyen új közteherviselési modellben tudnak ők részt venni, mert nyilvánvalóan senki sem akar visszatérni a válságadók bevezetését megelőző állapotokhoz - húzta alá. A válságadók kifutása után egy tartós, kiszámítható közteherviselésben való részvételben kell megállapodni a kereskedőkkel, valamint a távközlési- és energiavállalatokkal - fejtette ki Orbán Viktor.

Az állam nem tudja megújítani a gazdaságot, csak a feltételeit tudja megteremteni a megújulásnak. Vállalkozások, ötletek, kitartó munka nélkül nem lesz megújulás - húzta alá a miniszterelnök. A megállapodás kapcsán a miniszterelnök hangsúlyozta: az aláírás csupán egy egyszeri aktus. Egy állam és egy kormány nem akkor erős, ha minden munkát maga akar elvégezni, hanem akkor, ha a munkát jól osztja szét - jegyezte meg Orbán Viktor.

A miniszterelnök beszélt arról is, hogy a tudás, illetve az oktatás nem csak gazdasági kérdés, hanem erkölcsi is. A kormánynak erkölcsi felelőssége van abban, hogy megtanítsa dolgozni a felnövekvő nemzedékeket, és mindenkit bevonjon ebben a munkába: pedagógust, vállalkozót, szülőt. A kormány számára erkölcsi kérdés, hogy olyan közeget teremtsen, ahol úgy nőnek fel a gyerekek, azt látják és azt tanulják, hogy munkából kell magukat fenntartani, csak munkára alapozhatják családjuk jövőjét, és meg kell becsülniük mások munkáját is. A társadalmi felemelkedés és a megújulás alapja a képzés - szögezte le a kormányfő.

Nagy, ambíciózus, de reális cél, hogy 10 év alatt egymillió munkahelyet hozzunk létre. Ezzel csupán a foglalkoztatás európai átlagát érnénk el, ezért itt nem szabad megállnunk, 10-15 év távlatában azt a célt kell kitűzni, hogy a foglalkoztatási mutató szempontjából Európa vezető országa legyünk - húzta alá Orbán Viktor.

Orbán Viktor üdvözölte Parragh László azon felvetését, hogy a szakképzési rendszer átalakítása mellett a felnőttképzésről és a felsőoktatás kérdéséről is konzultációkat kezdjenek.

A szakképzési feladatokról szóló megállapodás kapcsán Orbán Viktor fontosnak tartja, hogy ez segítséget nyújt a fiataloknak abban, hogy az iskolapadból ne a munkaügyi központba, vagy a szociális ellátórendszerbe vezessen az útjuk, hanem a munka világába.

Magyarországon húsz éve egy akut szakképzési válság van. Nem épült ki megfelelően a szakképzés, elméletorientált jellegű, a vállalkozásoknál folyó képzés teljesen háttérbe szorult, a rendszerváltás óta a felére esett vissza a gyakorlati idő, felére esett a szakmát tanuló fiatalok száma is - sorolta Parragh László. Magyarországon a középfokú oktatásban jelen levő tanulók mindössze 23 százaléka jár csak szakiskolákba, miközben Svájcban vagy Németországban a duális képzésben tanulók aránya 66 százalék - tette hozzá. MKIK elnöke ismertetett még egy szomorú statisztikát: hazánkban a 20 és 25 év közötti szakképesítés nélküli fiatalok 75 százaléka munkanélküli. Parragh László szerint nem teremthető egymillió új állás csupán a nagy hozzáadott értékű munkahelyekből, ügyelni kell arra is, hogy az alacsony tudással, munkakultúrával rendelkező társadalmi rétegeket is bevonjuk.

Az elnök aláhúzta: cél, hogy visszatérjünk a 2000 órás gyakorlati képzési időre, vagyis megduplázzuk a jelenlegit, és a gyakorlatigényes szakmákban a következő tanévtől induljon el a 8 osztályos iskolai végzettségre épülő, 3 éves szakmunkás-képzési modell. Elérendő feladatként kell megfogalmazni azt is, hogy növekedjen a szakmunkásképzésben résztvevők aránya, és növelni kell a cégek érdekeltségét is a gyakorlati képzésben - húzta alá. Parragh László kifejtette: 125 gyakorlat-igényes alap szakképesítés teljes tartalomszabályozását kell újragondolni az állami irányítás fenntartása mellett, és nő a kamarák részvétele a gyakorlati képzés területén.