Hatvan éve kezdődtek a deportálások - konferenciával és emlékművel emlékeznek
Konferenciával és emlékműavatással tisztelegnek a héten Budapesten az ötvenes években kitelepített és kényszermunkára fogott áldozatok emléke előtt. A tanácskozáson neves előadók, valamint a kormány képviseletében Rétvári Bence államtitkár szólnak azokról az évekről, amikor a totális diktatúra mindent áthatott Magyarországon.
2010. október 19. 14:17

Hatvan éve, 1950 júniusában kezdődtek meg a deportálások. A kommunista terror szisztematikus tisztogatásai ekkor érték el tetőpontjukat. A vezetés által közrendre vélhetőleg káros elemeknek tituláltakat bírói eljárás nélkül, álmukban rájuk törve, az éjszaka közepén hurcolták el. A célzott támadás a középréteget érintette igazán, de az sem menekült, akinek volt egy rosszakarója, vagy akinek házára a felsőbb vezetés szemet vetett. Az elhurcolások családok ezreinek életét törték keresztbe több évtizedre, hiszen aki 1953-ban amnesztiával szabadult, az megbélyegzetté vált. Szabadulás után a rendszer tiltotta, hogy múltjukról beszéljenek.

Hortobágyi deportálások (1950-1953)
 
1950. június 23-án éjjelétől kezdődően az ÁVH központi terv alapján, több hullámban családok ezreit gyűjtötte össze és hurcolta marhavagonokban a hortobágyi pusztába. Itt fokozatosan 12 kényszermunkatábort létesítettek, melyekbe a továbbiakban nagyvárosokból, mint például Szeged, Hatvan, Pécs, és Nagykanizsa további családokat deportáltak.

A táborokban fegyveres őrizet mellett kényszermunkát végeztek a rabok, miközben emberhez méltatlan, szinte állati körülmények között tengődtek. A higiénia, az orvosi ellátás, és a kielégítő élelmezés teljes hiánya jellemezte a táborokat. A deportálás teljes vagyonelkobzással járt.
Ítélet nélkül a Hortobágy, Nagykunság, Hajdúság 12 kényszermunkatáborba hurcolt személyek száma 7289 fő (Forrás: Hantó Zsuzsa)
 
Budapesti kitelepítések (1951-1953)

1951 májusában megindultak a budapesti kitelepítések is. Mintegy 15 ezer embert, családokat fosztottak meg otthonuktól és telepítették őket kisebb falvakba. Itt az úgynevezett kulákok házaiba, pajtáiba szorították be a mindenüktől megfosztott embereket, ezzel a kulákot is büntetve.
Ítélet nélkül Budapestről kitelepítettek számáról nincs pontos adat, a kutatók 14-15 ezerre becsülik számukat.
 
1953-ban, Sztálin halála után életbe lépő amnesztiarendelet alapján a túlélők eredeti lakhelyükre nem térhettek vissza, minden jelentős nagyvárosból, és értelemszerűen a határsávból is ki voltak tiltva.

A kitelepítések alatti megaláztatásokat elszenvedettektől soha nem kértek bocsánatot, és soha sem kaptak méltó kártérítést a jogtalan sérelmekért.
 
Deportálás és kitelepítés az 1950-es években Konferencia a Barabás villában
 
2010. október 20-án, szerdán 9 és 16 óra között rendezik meg azt a konferenciát a 1122 Budapest, Városmajor utca 44.  szám alatt, amelynek védnökségét Mádl Dalma és Makray Katalin vállalta.
 
9h-12h
Levezető elnök: Balázs Attila igazgató, Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény  és Galéria
 
dr.Rétvári Bence parlamenti államtitkár, Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium
 Bevezető: A történelmi emlékezet és a nemzet lelkiismerete
 
Hantó Zsuzsa egyetemi docens
 Elvesztett otthonok, családi sorsok
 
Széchenyi Kinga a Megbélyegzettek c. könyv szerzője 
 Kitelepítés Budapestről a Rákosi-rendszerben
 
Jankovics Marcell a Nemzeti Kulturális Alap elnöke
 Kitelepített a kitelepítésről
 
Kuthi Anna Parlamenti Államtitkári Kabinet, Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium
 A hortobágyi deportálások két generáció tükrében
 
10.30h- 12h
A szabad emlékezés kezdetei – a 80-as évek
A beszélgetést vezeti Kövesdy Zsuzsa a Magyar Rádió szerkesztője
 
Résztvevők: Badi Györgyi, Mikus István, Németh Árpádné a POFOSZ Kitelepítettek Tagozatának elnöke
 
Gulyás Gyula és Gulyás János filmrendezők:
 A "Törvénysértés nélkül" c. film születése
 
Jeszenszky Iván író:
 Az Ebesen létrehozott állandó kiállítás a deportáltakról; az ebesi emlékmű
 
A Hortobágyi Kényszermunkatáborokba hurcoltak egyesületéről az első és a jelenlegi elnök Takács János és Eötvös Péter beszélnek
 
12h-13h 
ebédszünet – a büféasztaloknál szeretettel várjuk a konferencia résztvevőit

13h- 16h
Levezető elnök: Hantó Zsuzsa
 
Elfogadás és befogadás: beszélgetés a jogtiprás átéléséről és a befogadó családokról
 
A beszélgetést vezeti Kövesdy Zsuzsa a Magyar Rádió szerkesztője
Résztvevők: Bertók Rózsa hab. egyetemi docens, Buzás Zsuzsa, Erdész Ádám a Békés megyei Levéltár igazgatója: Mezőberény a befogadó település, Haidekker Andrea, Mátyásfalvi János

A hortobágyi deportáltak vallomásai:
 
A beszélgetést vezeti: Bozsó Éva
Résztvevők: Breuer Pál, Kajsza Béla, Lugos Margit, Lukács József, Papp Erzsébet, Varga Zsigmondné

A budapesti kitelepítettek vallomásai:
 
A beszélgetést vezeti: Horváth Ágnes a Lánchíd rádió szerkesztő riportere
Résztvevők: Auguszt Olga, Kovács Mária Ildikó, Poich Lórándné, Pongor Márta, Roth Lászlóné, Thury Zsuzsa, Törley Mária, Vitéz Magdolna, Zichy László

A részvétel ingyenes, a szervezők minden érdeklődőt szeretettel várnak.
 
Néhány nappal a konferencia után, 2010. október 24. vasárnap 15.00-16.00 óra között Az 1950 és 1953 között kitelepítettek és kényszermunkások emlékére
állított emlékmű avatására kerül sor Budapesten, az I. kerület, Szarvas téren (Attila út és Krisztina krt. közötti füves park).
Az emlékmű avatásán a kormány nevében ünnepi beszédet mond dr. Rétvári Bence a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára, felszólal Eötvös Péter, a Hortobágyi Kényszermunkatáborokba Elhurcoltak Egyesületének elnöke; a budapesti kitelepítettek nevében Széchenyi Kinga.
gondola
Címkék:
megmondó
A szélsőség katonai szárnya
A jog – egy jogállamban – garázdaság miatt ítéli el az ilyen akciót végrehajtó szélsőségeseket.
  • Hírstart
  • Hírkereső
  • Hírlista
  • News Agent
  • Jobbhírek
  • Alternatív Hírportál
  • FrissInfo
  • Hírlapom
  • Startlap
  • A hírek
  • Hírfal
  • Oldal.info
  • Hírmutató
  • Polgári Szemle
  • Időjárás
  • Bálványosimádó