A „cigánybűnözés” kifejezés nem közszolgálati

A Jobbik szóvivője elmondta: az MTV a „cigánybűnözés” kifejezés jogsértő mivoltára hivatkozva tagadta meg a hirdetés sugárzását. Az MTV csütörtök esti közleménye szerint a jelölőszervezetek, jelöltek olyan politikai hirdetés közzétételét nem kezdeményezhetik, amely világnézetet, nemzeti vagy etnikai hovatartozást, az emberi méltóságot vagy valamely más személyiséghez fűződő jogot sértő elemet tartalmaz.

A politikai hirdetés más képviselőre, jelöltre vagy szervezetre nézve sem tartalmazhat olyan közlést, amely nem tényeken alapul, vagy ami a képviselőt, jelöltet vagy a szervezetet méltánytalan, előnytelen színben tünteti fel. A politikai hirdetéseknek a fentieken túlmenően maradéktalanul meg kell felelnie a vonatkozó jogszabályi rendelkezésekben foglaltaknak.

Az MTV álláspontja szerint ennek nem felel meg a Jobbik hirdetése, mert jogsértő tartalma van, a hirdetés személyiségijog-sértő megállapításokat és megtévesztő állításokat tartalmaz.

Dúró Dóra a Jobbik szóvivője a sajtótájékoztatón azt is elmondta, hogy a párt nem etnikai értelemben, hanem kriminológiai fogalomként használja a 'cigánybűnözés' kifejezést. A párt az országos Választási Bizottsághoz fordult az ügyben, az MTV várja a testület állásfoglalását.

A Balajti ügy – aminek még lesz folytatása

Staudt Gábor a Jobbik főpolgármester-jelöltje Balajti László, az Alkotmányvédelmi Hivatal főigazgatója ellen még júniusban tett feljelentést hivatali hatalommal való visszaélés, valamint hivatalos személy által elkövetett becsületsértés miatt. A feljelentés szerint az altábornagy által vezetett Alkotmányvédelmi Hivatal olyan szakvéleményt készített, amely szerint Staudt Gábor és három frakciótársa nemzetbiztonsági kockázatot jelent.

Staudt kezdeményezi a főigazgató előzetes letartóztatását is, mivel fennáll a veszélye annak, hogy Balajti bizonyítékokat semmisíthet meg. Staudt ügyvédjét a feljelentés miatt eljáró katonai ügyész személyesen tájékoztatta arról, hogy Balajti Lászlót eljárás alá vonták, gyanúsítottként hallgatták meg, továbbá arról is, hogy az ügyészség lefoglalta a hivatal szakvéleményét megalapozó iratokat.

A főpolgármester-jelölt ezen felül kezdeményezi, hogy C típusú átvilágításának megismétlését indítványozza azzal, hogy az új eljárást az Alkotmányvédelmi Hivatal helyett az Információs Hivatal folytassa le.

A jobbikos politikus állítását kategorikusan cáfolta a Katonai Ügyészség, illetve az Alkotmányvédelmi Hivatal: Balajti Lászlót, az Alkotmányvédelmi Hivatal főigazgatóját nem hallgatták ki gyanúsítottként - írták.

Ebben az ügyben megszólalt Balajti László is, aki közleményében becsületsértésről, és szimpla rágalomról beszél:

“Staudt Gábor a személyével kapcsolatos kockázati körülményeket feltáró nemzetbiztonsági ellenőrzés lezárultát követően rágalomhadjáratot indított, amelynek során valótlan kijelentéseket tett, alaptalanul vádaskodott és mindent elkövetett, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatalt és személyemet lejárassa a közvélemény szemében. (...) A mai nyilatkozatával Staudt Gábor emberként és politikusként is átlépte azt a határt, amelyet nem hagyhattam válasz nélkül” - írta a főigazgató.

“Staudt Gábor gyanúsítottkénti kihallgatásomat tényként közlő hamis bejelentése nemcsak az Alkotmányvédelmi Hivatalba, így közvetve az a közintézményekbe vetett bizalom megingatására alkalmas, hanem negatív színben tünteti fel személyemet nemcsak munkatársaim, hanem barátaim, családtagjaim előtt is. A valótlan és sértő kijelentések miatt tehát minden lehetséges jogi lépést meg fogok tenni” – tette hozzá Balajti László.

Az ügynek tehát lesz folytatása.