A Duna-stratégia jelenét mutató tartalmi helyzet

Jelenleg még nincs magyar Duna-stratégia. A mai helyzetet olyan megszövegezésekkel jellemezhetjük, mint a következők.

„A nemzeti programban 11 kulcsterületet jelöltek meg, amelyek bevételét javasoljuk az uniós Duna-stratégia induló akciótervébe; ezek közül külön is kiemeltek 3+1 területet, ahol Magyarország feltétlenül érdekelt a vezető szerep vállalásában. Ezek a határ menti összeköttetések fejlesztését, a Duna-medence vízstratégiájának és -gazdálkodásának hatékonyságát, a transzeurópai közlekedési folyosók gyorsított kialakítását és a dunai tudományos együttműködés fejlesztését szolgálják. A prioritásokról és zászlóshajó projektekről  a tervek szerint június végén dönt az EU.” (!)

Ez a közös politikai érdek kinyilvánítása, a legsajátabb gazdasági és társadalmi érdekek (nemzeti érdek), megjelenítésére azonban nem elég. A jellemző az, hogy sok szó esik a Duna-stratégia jelentőségéről, de jóval kevesebb annak tartalmáról. „Az EU új makroregionális együttműködéséből még mindig hiányoznak a konkrétumok, bár a Budapesten megrendezett Duna-csúcstalálkozón és a vele párhuzamosan megtartott konferencián körvonalazódni látszottak az anyagi feltételek, a régió határai és az érdekeltek előtt álló lehetőségek”.

Másutt, az evidenciák szintjén jelennek meg az állami deklarációk, mint pl. a MTA állásfoglalásában, mely szerint „a Duna stratégiai kérdés!”. A Duna a folyó vízgyűjtőjébe eső országokban többnyire stratégiai kérdés - hangsúlyozta Németh Tamás, az MTA főtitkára a Magyar Tudományos Akadémia 180. közgyűlésén a Duna-kutató Intézet, valamint Hidrobiológiai Kutatóközpont létrehozásáról szóló előterjesztést ismertetve./13/

Az MTA 2009-es közgyűlésén született határozat a Hidrobiológiai Kutatóközpont létrehozásáról, amelynek alapjait az Akadémia Balatoni Limnológiai Kutatóintézete (BLKI) képezi, az Ökológiai és Botanikai Kutatóintézet osztályaként működő Magyar Duna-kutató Állomás (MDÁ) kiválna, önálló Duna-kutató Intézetként működne (a BLKI-n belül pedig létrehoznának egy Tisza-kutató egységet is).

Beszámoltak a Magyar Duna-kutató Állomás félévszázados működéséről, amelynek során a 417 kilométer hosszú magyar Duna-szakasz hidrobiológiai alapállapotát és biológiai folyamatait kutatták. Megtudjuk, hogy „a korszerű szemléletek a Dunát a folyó menti térségek fejlesztésének vezértengelyének tekintik. Előtérbe került a tájszemlélet, a tájfejlesztés. Újfajta alkalmazkodást követelnek a klímaváltozás miatt gyakoribbá váló szélsőséges időjárási események, s meghatározó fontosságú a vízbiztonsági stratégia tudományos megalapozása.”

"Az új intézet hidrobiológiai koncepciójában ezért szükséges néhány olyan társtudomány, mint például, a tájökológia, tájtörténet, hidrológia, klimatológia integrálása" - fogalmazott az MTA főtitkára. „Magyarország geopolitikai helyzete és az a körülmény, hogy a magyar Duna-szakasz a Kárpát-medencében, a folyó teljes hosszának középső harmadán helyezkedik el, igen jó pozíciót kínál a nemzetközi együttműködéshez. Alapvető hidrobiológiai feladat a folyambiológiai jelenségek, okszerű összefüggések minél teljesebb körű feltárása. A fő cél: nemzetközi együttműködésben a folyó természeti értékeinek megőrzése és a vízhasználati igények kielégítésére irányuló törekvések harmonizálása". (!)

7. 2010: az „új, európai magyar modell” és a „Duna-stratégia” éve

Határozatban szólította fel az Európai Parlament (EP) az EU legfőbb végrehajtó testületét, az Európai Bizottságot, hogy legkésőbb ez év végéig terjessze elő az unió Duna-stratégiájának tervét. A regionális együttműködés különböző lehetséges területeinek áttekintéséhez széles körű konzultációkat kell kezdenie a bizottságnak az összes Duna-menti országgal.

Az EU-országok állam-, illetve kormányfői tavaly júniusban már megbízták az Európai Bizottságot, hogy 2010 végére készítse el a Duna-térség makroregionális szintű stratégiájára vonatkozó javaslatát. A leendő Duna-stratégia célja, hogy a területi, gazdasági és társadalmi összetartozás erősítésével elősegítse a Duna menti régiók fenntartható fejlődését. A stratégia jelentőségét magyar szempontból növeli, hogy a Duna Bizottság központja Budapesten van, és a program végrehajtása a 2011 első felében esedékes magyar elnökség prioritásai között szerepel. /14/

Az unió Duna-térségi stratégiájának alapja óriási lehetőségeken alapuló felismerés, de mégsem elsőként indítja vele a makroregionális szintű, távlatilag legmagasabb rangú térségi fejlesztési, terjeszkedési elképzeléseinek megvalósítását. A német és osztrák készségen túl ugyanis, a magyar térségben politikailag problémás minden együttműködés.

A Magyarország és az utódállamok együttműködésében olyan súlyos kérdések vannak, amelyek előbb egy kiegyezési és megbékélési modellbe váltást igényelnének, és erre tulajdonképpen senki sem lát lehetőséget az unióban.

Azért az unió jövőjét is meghatározó, makroregionális szintű programot a Balti-stratégiával indították, olyan országok együttműködésével, amelyek azonnal hajlandók voltak a teljes és fenntartások nélküli politikai, gazdasági és társadalmi együttműködésre.

A stockholmi uniós miniszteri konferencián e balti-tengeri régiós stratégiát vitatták meg, eldöntendő, hogy mintamodellként szolgálhat-e további regionális együttműködések számára. Erre nézve nem találtunk eligazító dokumentációt, pedig számunkra nyilván komoly tanulságokkal szolgálhatna.

Szakértők szerint a stockholmi találkozó túlmutat a Balti régión, a balti-tengeri stratégia ugyanis a különböző EU-szakpolitikák összehangolását először alkalmazza egy makrorégióra. „Ez az együttműködési terv azért olyan izgalmas, mert annyira szerteágazó, olyan sok területet érint”, a stratégia jobb koordinációt és a rendelkezésre álló erőforrások hatékonyabb felhasználását teszi lehetővé.

A kormányoktól elkezdve a pán-balti szervezeteken és intézményeken át a nem kormányzati szervezeteket magába foglaló együttműködés 80 főprojektből álló részletes akciótervvel rendelkezik. A programok 15 prioritási területbe tagozódnak, melyek mindegyikéért egy-egy „vezető” ország vagy nem kormányzati szervezet felel.

A működőképes példákat keresve, regionális és a makrorégiós fejlesztési tervek tárgyalásakor a tény az, hogy az INTERREG típusú modellek komolyabb és persze, finanszírozott együttműködések, makrorégiós, stratégiai témákban megvalósult kezdeményezéseket jelentenek. Azok tanulságai nélkül nem szabad a Duna-stratégiát elindítani. /15/

***

Irodalom

1. Fél évvel a magyar elnökség előtt. Kocsis Györgyi, HVG, 2010, júl.03.

2. A térség legjobban eladósodott államai jobban növekednek az idén. 2010/05/07 - 04:18 – johannes, euroastra.hu

3. Magyarország és az IMF. Interjú Ábel Istvánnal. Köz-gazdaság, 2009, 2.sz. http://www.koz-gazdasag.hu/images/stories/4per2/3-abel.pdf

4. Stratégiai tanulmányok 1-8. Csorba József: Duna-stratégia – mint Magyarország KKE-i szerepének növelését segítő együttműködési forma.

5. Szaniszló Anett: A Duna stratégia, mint makroregionális koncepció. 2010. május. 12. www.corvinusembassy.com/ep/?page=2&article...

6. A Duna stratégia, mint makroregionális koncepció. 2010. május. 12. Szaniszló Anett

7. uo.

8. Duna Stratégia: lehetőség a magyar érdek érvényesítésére. Birkás Antal. 2010. június 9.,  www.kitekinto.hu/karpat-edence/2010/06/09/

9. uo.

10. uo.

11. Stratégiai tanulmányok – Csorba József: A kárpát-medencei szórvány magyarság megmaradásának gazdasági feltételei. 2009, p.68

12. Duna-stratégia magyar javaslatokkal.  2010. 5. 27. 05:00. Kocsi Margit. vg.hu.

www.vg.hu/gazdasag/gazdasagpolitika/duna-strategia-magyar-javaslatokkal-

13. www.hirextra.hu/2010/05/04/mta-a-duna-strategia-; HírExtra - MTA: a Duna stratégiai kérdés.  2010. máj. 4. ...

14. Év végéig elkészülhet a Duna-stratégia. 2010. január 21., 15:26. hvg.hu

15. További regionális együttműködések a Balti-stratégia mintájára? Regional Capacity Building Initiative. 17.09.2009.

ec.europa.eu/regional_policy/sources/docgener/.../mag30_hu.pdf