Ügyészek és bírók felelősségét és alkalmasságát is vizsgálni kell - mondta Révész Máriusz fideszes országgyűlési képviselő a parlament 2002 és 2010 közötti jogsértéseket vizsgáló albizottságának ülésén.

A jogi gengszterizmus felszámolása is sorra kerül tehát?

Az albizottság meghallgatott két fiatal lányt: előzetes letartóztatásukról úgy döntött a nyomozási bíró, hogy a lányokat meg sem hallgatta. Révész Máriusz szerint azoknak az ügyészeknek, bíráknak, akik részt vettek a jogsértésekben, nincs helyük az ügyészségen, bíróságon.

Maga az állami hírügynökség is a bírók, és nem a bírák szót használja. Önkéntelenül is érzékeltetve, hogy ezek a személyek az alvilág, és nem az igazságszolgáltatás részei az országban. Ők 2006. október 23. után vastag arcbőrrel ítélték el azokat a magyar fiatalokat, akik alkotmányos jogaikat próbálták európai uniós polgárként érvényesíteni. Ez utóbbi, kiváló magyar fiatalok beleütköztek a legsötétebb rákosizmus ávós terrorjába.

Jelentős részben fiatal bírók – és nem bírák – testesítették meg az ötvenes évek első felének sötétségét 2006-ban és 2007-ben a pesti bíróságokon.

Sajnos, korábban is felléptek rákosista bírók – és nem bírák – a kommunista terror alakjaként köztársaságunkban. Már 2002-ben, miután a csalással hatalomra vergődött hazugságkoalíció megkezdte az ország visszalökését a Rákosi-rendszer recski kőbányás, guggoló-fogdás borzalmaiba. Már 2002-ben korrupt pártelnökök, külföldiekkel összepacsizó volt ávósok védelmezőjeként bírók ügyködtek szorgalmasan, gátlástalanul és aljasul. A korrupciót leleplező, a hazaárulásra utaló összefonódásokra rámutató közéleti emberek ellen az állami igazságszolgáltatás nevében föllépő bírók gyakorolták a jogi gengszterizmust.

A döbbenet az, hogy ezeket a selejtes figurákat éppen bírótársaik leplezték le. Azok, akik másodfokon, vagy éppen a Legfelsőbb Bíróság szintjén hoztak ítéletet, és állították helyre a jogállamiságot ócska bírótársaikkal szembemenve.

Ez utóbbiakat, a nemcsak hierarchikusan, hanem erkölcsileg is alsóbb fokú bírókat – és nem bírákat – kellene most kiselejtezni Révész Máriusz szerint. Ama politikus szerint, akit az alvilágnak falazó gúnyosan „Révész Mártíriusznak” titulált a köztársaság parlamentjében – bűntársaik röhögését kiváltva. Azon nyerítettek ezek a selejttermékek, hogy a köztársaság rendvédelmijei ájultra és véresre verték a köztársaság választott képviselőjét.

Ezért – a véresre vertségért – minősítette infantilis csúfolódással „Mártíriusznak” a politkust a Jellemkorcs. 

Most Révész vállalta a meglehetősen nagy kockázatot. Az igazságszolgáltatást bírálni tudniillik többféleképpen rizikós – különösen most. A kétharmados többségű kormány ugyanis törvénybe illesztette, hogy a vandálbűnözés enyhe változatait is börtönnel kell büntetni. A tyúklopás ugyan nem jár kézlevágással, mint nagy királyaink évtizedeiben, ám bíróság előtt kell felelniük azoknak a vandálbűnözőknek, akik nem tartják tiszteletben a köztársaság polgárainak alapvető emberi jogait.

Az igazságszolgáltatás feladatai így megsokszorozódnak. Amit ugyanis eddig a jegyzők intéztek – vagy jobbára nem intéztek – el, azt most a bíráknak kellene elintézniük. Több bíróra, bírósági eljárásra lesz tehát szükség már heteken, sőt napokon belül. Ilyen időszakban kiselejtezni a bírókat – óriási ügyfelhalmozódást okoz óhatatlanul.

Mégis ki kell ebrudalni az állami igazságszolgáltatásból az oda nem való bírókat.

Az emberiség selejtjeit.