'Felhívjuk a magyar kormány figyelmét, hogy egy olyan háborúban kötelezték el magukat, amely nem tartogat számukra semmilyen előnyt. Ez Amerika háborúja.' - áll a pesawari Frontier Postban megjelent figyelmeztetésben. A tálibok hivatalos szóvivője Zabibullah Mujaheed arra is kitér, hogy amennyiben nem vonjuk ki csapatainkat Afganisztánból, további magyar áldozatokkal kell számolnunk a térségben, nem csak nekünk, hanem minden, a háborúban részt vevő kisebb országnak.

Nem a Parlament felrobbantásával fenyegetőztek

Tálas Péter szerint a fenyegetés valójában nem más, mint tálib propaganda. A biztonságpolitikai szakértő szerint a terroristaszervezetnek bevett szokása, hogy ahol veszteség történik, és érzékelik a közvélemény pillanatnyi érzékenységét, ott megpróbálnak nyomást gyakorolni az adott országra, hogy vonják ki csapataikat Afganisztánból. Tálas Péter kérdésünkre leszögezi: attól nem kell tartani, hogy a tálibok akár Magyarországon is megpróbálnának terrorcselekményt végrehajtani. Mint fogalmaz, egyrészt nem a Parlament felrobbantásával fenyegetőztek, másrészt a radikális iszlamisták nem olyan képzettek, hogy ilyen szervezett támadást hajtsanak végre. Ők inkább harci cselekményekben vannak otthon, többet tudnak az improvizált robbanószerekről, így az üzenet egyértelműen arra vonatkozik, hogy további magyar katonákat lőhetnek le illetve támadhatnak meg Afganisztánban.

Nem a tálibok fenyegetése teszi veszélyessé az érintett tartományt

A szakértő arra is felhívja a figyelmet, hogy nem a tálibok fenyegetése az, ami az érintett tartomány biztonsági körülményeit nehezíti. Ami most történik, az egy másfél éve tartó folyamat része, melynek keretében romlik a közbiztonság a korábban békésnek számító Baglan tartományban, ahol a magyar csapatok támogatják az újjáépítési munkálatokat és a segélyezési programot. Eddig ugyanis délen volt nagyobb a tálib fenyegetettség, ami fokozatosan áthelyeződött az ország keleti részére. A probléma az, hogy a magyar kontingens döntő többsége, mintegy 220 katona itt teljesít szolgálatot. A fokozott tálib jelenlét pedig azt eredményezheti, hogy ezek a katonák tétlenségre kényszerülhetnek. Mivel a támadások túlnyomó többsége nem az állomáshelyeket éri, hanem a mozgó alakulatokat, így a csapatok beszorulhatnak a táborokba.

A tálib fenyegetés eddig még egy kormányt sem billentett meg szándékában

Tálas Péter ugyanakkor úgy véli, a magyar kormányt nem fogja eltántorítani a tálib fenyegetés. Mint fogalmaz, eddig egy kormányt sem félemlített egy ilyen üzenet, de azt is leszögezi, hogy ettől függetlenül változtatni kell a missziónkon. A kontingens feladatai ugyanis, a segélyezés és az egyéb műveletek biztosítása egyre inkább ellehetetlenül. Magyarországnak nincsenek harcoló alakulatai Afganisztánban, és nem is tervezünk ilyeneket küldeni a térségbe. Az úgynevezett PRT csapatok viszont nem tudnak kimenni a táborból, ezért célszerűbb lenne úgynevezett OMLT-ket küldeni, akik az afgán biztonsági erők kiképzését végzik. Ez a tevékenység aktívabb részvételt biztosít, ami a szövetségesek számára is értékesebb, s ezzel elképzelhető, hogy a kint állomásozó PRT-k számát is csökkenthetjük.

Nem érdemes azonnal kivonulni

A biztonságpolitikai szakértő lehetséges útnak tartja, hogy Magyarország az őszi lisszaboni NATO csúcson csatlakozik azokhoz az országokhoz, amelyek arról szeretnének pontos menetrendet készíteni, hogyan vonulunk ki az arab országból, milyen tempóban adják vissza a szövetségesek az afgánok kezébe az irányítást. Tálas Péter úgy véli, nem érdemes azonnal, menekülésszerűen kivonulni a térségből, de a rendezett kivonulás 2011 és 2014 között megtörténhet, az irakihoz hasonló módon.