Perrel fenyegeti a magyar kormányt Brüsszel a jegybankelnök fizetése miatt. Az Európai Unió Gazdasági és Pénzügyi Főigazgatósága felszólította a magyar kormányt, hogy módosítsa a Simor András fizetéséről rendelkező új törvényt, a kormánynak egy hónapja van a reagálásra, utána a főigazgatóság kéri az Európai Bizottságot, hogy indítsa el az úgynevezett jogsértési eljárást Magyarország ellen az uniós szerződések megszegéséért.

Amennyiben az uniós jogot sértőnek minősített törvény hatályban marad, felkérik az Európai Bizottságot a jogsértési eljárás megindítására. A Nemzetgazdasági Minisztérium közleménye szerint a kormány álláspontja változatlan: kordában kell tartani a fizetéseket a közigazgatásban. A kormány előzetesen tájékoztatta az EKB-t a jegybanki vezetők fizetését befolyásoló intézkedésről. A kormány álláspontja továbbra is az, hogy a jegybank elnökének fizetését havi kétmillió forintban korlátozó intézkedés a jegybanki függetlenséggel összeegyeztethető.

A brüsszeli levél valójában egyáltalán nem foglalkozik az általános bérplafonnal, arra, illetve a magyar gazdaság általános helyzetére röviden csak annyiban tér ki, hogy érti a magyar hatóságok nehéz helyzetét és az intézkedés indokait, csak éppen a jegybanki vezetők fizetésének csökkentése sérti az uniós jogot. Az Index úgy tudja a levél külön kitér arra is, hogy az ügyben több másik európai jegybank is jelezte aggályait. A levéből az is kiderül: Brüsszel tisztában van azzal, hogy más állami tulajdonú bankok esetében a kormány nem ragaszkodott bérplafonhoz. Az internetes portál úgy tudja, név szerint is megemlítik a Magyar Fejlesztési Bankot, illetve az Eximbankot, amelynek vezetői egyéb juttatásokat és prémiumot is kaphatnak, így rájuk kevésbé hat a bérplafon.