Az OrientPress Hírügynökség arra volt kíváncsi, hogy az eljárás hazánkban is hasonlóan működik-e. A magyar szabályozásról nem csak Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) illetékeseit kérdeztük, hanem a Külügyminisztérium Konzuli Főosztályát is, ahol a mindennapokról, a párok számára feltett kérdésekről vagy a különleges esetekről nyújtottak áttekintést.

A minisztérium részéről elmondták, hogy a tartózkodási kártya megszerzésesnek folyamata több lépcsőből áll. Először is a feleknek házasságkötésre képes polgároknak kell lenniük. Magyarországon a feltételeket az itthoni hatóságok határozzák meg, természetesen a külföldi állampolgárok esetében a saját ország szabályozásának megfelelően kell eljárni. Amennyiben mindent rendben találnak az illetékesek, következhet a házasságkötés, amelyre általában a külföldi állampolgár országában kerül sor. Később Magyarországon is anyakönyvezni kell a frigyet, csak ezek után kérelmezhet – az EU polgárok családtagjainak szóló kedvezményes eljárással - vízumot a külföldi polgár.

A vízum kiadását az illetékes konzulok, a hatóságok, és a biztonsági szervek is vizsgálják, mivel természetesen a kérelmező nem jelenthet veszélyt a célországra. Amennyiben ezt a többszöri belépésre jogosító vízumot megkapja a külföldi személy, beléphet az országba, és összesen 90 napot tartózkodhat hazánkban. Ezen időszak alatt kérvényezheti a tartózkodási kártyát, amennyiben továbbra is Magyarországon szeretne maradni.

Mind a vízum, mind a tartózkodási kártya kiadását interjúhoz köthetik a hatóságok, ha további vizsgálatok elvégzését tartják szükségszerűnek. A BÁH illetékese kérdésünkre elmondta, hogy ezek a személyes találkozók a kérelmező magyarországi tartózkodási körülményeinek és a családi kapcsolatok milyenségének feltárása irányulnak, a hatóság igyekszik megállapítani, hogy a kérelmező és a magyar állampolgár közötti a családi együttélés ténylegesen megvalósul-e.

A minisztérium részéről viszont hangsúlyozták, hogy a hozzájuk kerülő ügyek döntő többségénél erre nincs is szükség. Interjút csak körülbelül az esetek harmadában szerveznek, és azok felénél bebizonyosodik, hogy a vizsgált frigy megalapozott. A házastárs jogán kérelmezők 80-90 százaléka meg is kapja vízumot, a nemzetközi párok nagyon nagy aránya tehát nem érdekalapon köt házasságot.

Az interjúk során azt vizsgálják, hogy valóban van-e érzelmi kötelék a felek között, akiket sokszor egy időben - a külföldi konzulátuson és itthon- kérdeznek ki. A szakértők több száz kérdést állítottak össze, amelyek közül a helyzetnek megfelelően válogatnak. Kitérhetnek a megismerkedés körülményeire vagy a közös élményekre, a házasságkötési eljárás részleteire vagy akár olyan egyszerű dolgokra, hogy hogyan oldják meg a felek a mindennapi kommunikációt. Az esetek felében a válaszok megegyeznek, de előfordul, hogy gyökeresen eltérő eredményeket kapnak a szakemberek a vizsgálatok során.

Kérdésükre a minisztérium munkatársa felidézett egy olyan esetet, amelyben egy olyan párt vizsgáltak, amely állítólag 3 éve élt már együtt, ugyanakkor a férj arra a kérdésére, hogy hogyan jut haza közös otthonukba, nem tudott válaszolni, így elbuktak a teszten. Megtörtént, hogy olyan országban esküdtek a felek, ahol a feleségnek nem kell jelen lennie a szertartáson. Az asszony személyét így egy kés helyettesítette a ceremónián.

A hatóságok néha olyan hálózatokkal állnak szemben, amelyek tartózkodási jogok megszerzése érdekében hoznak össze párokat. Ilyenkor sokszor anyagi okok vagy más ösztönzők állnak a házasságok hátterében. Az ilyen esetek azonban nem kizárólag magyar sajátosságok, más uniós országok is hasonló gondokkal küzdenek.

A BÁH szabályozás szerint amennyiben a harmadik országbeli állampolgár tartózkodási kártya iránti kérelme elutasításra kerül, akkor lehetőség van az elsőfokú döntés ellen közigazgatási úton fellebbezési kérelem beadására vagy a másodfokú döntés ellen bírói felülvizsgálati kérelem előterjesztésére.

A Bevándorlási Hivatal az OrientPress Hírügynökség kérdésére elmondta, hogy a magyar joggyakorlat eltér az amerikai „zöldkártya” rendszertől, mert a hazai ellenőrzés kevésbé érinti a magánszférát, gyakorlatunk viszont alapvetően azonos az Európai Unió bármely tagállamában kialakult szisztémával.

Az hogy a filmekben látott amerikai rendszer hogyan működik a valóságban, kevesen tudják, annyi viszont biztos, hogy az óriási mértékű bevándorlásnak igyekeznek gátat szabni az USA szakemberei. A mozikban látható verziókban sokszor a hatóságok célja bebizonyítani, a pár nem tartozik egymáshoz. A hazai gyakorlat ettől eltérően az, hogy a szakemberek igyekeznek megkönnyíteni azok útját, akik valóban együtt szeretnének élni.