"Ez a technológia kikerüli a humán embriók használatának szükségességét" - utalt az Egyesült Államokban jelenleg is tartó, embrionális őssejtekkel kapcsolatos vitára a tanulmányt vezető Tamir Rashid, az egyetem helyreállító orvoslással foglalkozó laboratóriumának munkatársa. A májbetegségek a fejlett országokban az ötödik leggyakoribb halálokot jelentik a szívérrendszeri betegségek, a rák, a szélütés és a légzőszervi betegségek után. Mint Rashid elmondta, eddig soha nem sikerült májsejteket növeszteni laboratóriumban, ami a májbetegségek kutatását különösen megnehezíti.

"Ez a technológia kikerüli a humán embriók használatának szükségességét" - utalt az Egyesült Államokban jelenleg is tartó, embrionális őssejtekkel kapcsolatos vitára a tanulmányt vezető Tamir Rashid, az egyetem helyreállító orvoslással foglalkozó laboratóriumának munkatársa.

A májbetegségek a fejlett országokban az ötödik leggyakoribb halálokot jelentik a szívérrendszeri betegségek, a rák, a szélütés és a légzőszervi betegségek után. Mint Rashid elmondta, eddig soha nem sikerült májsejteket növeszteni laboratóriumban, ami a májbetegségek kutatását különösen megnehezíti.

Rashid kutatócsoportja hét embertől vett bőrmintát, akik különböző örökletes májbetegségekben szenvedtek, valamint az összehasonlításhoz három egészséges embertől.

Ezután a bőrsejteket visszaprogramozták őssejtszerű állapotba: úgynevezett indukált pluripotens őssejteket (iPS) hoztak létre. Ezt követően úgy programozták át az iPS-sejteket, hogy olyan májsejteket állítsanak elő, amelyek a pácienseknél meglévő májbetegségekre jellemző elváltozások egész sorát mutatták. Ugyanezzel a módszerrel hoztak létre sikeresen egészséges májsejteket is a kontrollcsoport bőrsejtjeiből kiindulva.