Életpályájuk végéig lenullázódtak erkölcsileg azok, akik felsorakoztak az őszödi beszéd mögé. Politikai holttestek lettek, akik – közéleti szereplő voltuk ellenére – nem emeltek szót a 2006. október 23-ai budapesti vérengzés ellen.

Émelygést kelt, amikor ilyen szerzetek félteni kezdik a demokráciát. 

„A kellően nem megfontolt átalakítás könnyen azzal az eredménnyel járhat, hogy nagy költségekkel és nagy erőfeszítéssel rosszabb helyzetet hozunk létre, mint ami előtte volt. (…) az alkotmányos rend megváltoztatásánál pillanatnyilag jónak látszó ötletek hosszú távon katasztrofális következményekkel járhatnak.”

Ezt írta egy jogász, aki a pártállamban a rendőrtiszti főiskolán is tanított, mert az elvtársak megbízhatónak tartották. Amikor Horváth Balázs – Isten nyugosztalja – belügyminiszter ezt a tényt nyilvánosságra hozta, az érintett tagadott, majd az írásos bizonyíték – bizonyítvány – előkerülése után beismert, ám jól akart kikerülni a füllentésből: azzal magyarázta a bizonyítványt, hogy a pártállam idejében is „a legkiválóbb” jogászokat kérték fel a rendőrtisztek tanítására…

Mint „a legkiválóbb jogászok” egyike nem vette észre, hogy Balatonőszödön súlyos alkotmánysértést ismert be a Hazugságrém.

Mint rendőröket oktató jogász, szó nélkül túltette magát azon, hogy azonosító nélküli rendőrök viperával véresre vertek, fejmagasságban kilőtt gumilövedékkel fogyatékossá tettek európai uniós állampolgárokat, azokat, akik alkotmányos jogaikat gyakorolták – azaz szerették volna gyakorolni…

Az állam terrorizálta saját polgárait. De ez „az egyik legkiválóbb jogászt” nem zavarta.

Ez a szerzet félti most a demokráciát, mi több: az országot az alkotmányozástól.

Az, aki a Hazugságrémet fogadta el „demokratikus” politikusnak, a tömegbe lövetőt kitüntető maoistát legitim városvezetőnek, nos, ez az ortopéd gondolkodású jogász most – mint egy szektalapban kifejti – „a hazát” félti…

Igen. Így valóban veszélyben lehet a haza.