Az adósságrezsim-váltás aktualitása és szükségszerűsége is adott most. Sőt, félő, hogy ,ár nincs más kiút. Lassan nem marad már más lehetősége Magyarországnak, mint hogy egy új, innovatív magyar generáció felemelkedése azzal kezdődik, hogy megtagadja a korábbi generációk termelte adósság kiegyenlítését. Kádár és diktatórikus rezsimjei akkor tűnnek el a homályban, ha az adósságválság megszűnik, illetve ha az utolsó hitelforintot is visszafizettük.

Válság és válságkommunikáció, minden más…

Magyarországon a baloldali rezsimek öröksége, az adósságválság és vele társulva a felelősségre vonás szükségessége bele ette már magát a politikai diskurzusba, nem lehet kikerülni.

Az is világossá vált, hogy az adósságot már nem lehet kinőni (ezt 2005-ben vallotta be a bűnös baloldali rezsim politikai vezetése, az aktuális gazdasági rezsim lobbivezére, a baloldali tudományos elit képviselője. Akkor pedig az egyetlen megoldás a tartozások elengedése vagy radikális csökkentése.

A magyar társadalom és a magyar állam totális válságba torkolló folyamatainak megállítása (tehát nem megoldása) ma már nem lehetséges a magyar adóssághalmaz azonnali rendezése nélkül. A magyar társadalom halmozott adósságállománya 2008-ban mintegy 160.000 milliárd forintnyira rúgott már, amelyben a társadalmi újratermelést biztosító nagyrendszerek forráshiánya a meghatározó (köztük a nyugdíjrendszeré mintegy 55.000 milliárd forintra rúg). Ez a halmozott adósság mint forráshiány, 10 millió magyar lakossal számolva, 2010-ben elérte a 180.000 milliárd forintot.

Korábban már felvetettük, hogy a magyar adósságválság rendezése akkor lehetséges, ha a következő magyar kormány a Medgyessy-Gyurcsány rezsimek jogi és politikai felelősségét vizsgálja a hatalmas adósságvállalásban. Amit egyébként az igénybe vett uniós források miatt is meg kell tennie a következő kormánynak, mert különben az új kormányt marasztalja el az uniós revízió a magyarországi pályázati pénzek felelőtlen elköltése miatt.

Az adósságválság megállítása azért is aktuális, mert a világban ez ma központi téma, az amerikai térfélen és a nyugat-európai közösségben is ezer milliárd dollárok-eurók repkednek a pénzügyi válság hitelveszteségeinek felszámolása kapcsán.

2010: az adósságrezsim-váltások kora

Niall Ferguson brit gazdaságtörténész szerint hiú ábránd a hitelezési kedv újjáéledésétől várni a mai, általános világválság válság megfékezését, hiszen a válság eleve a túlzott eladósodottság miatt robbant ki. Az egyetlen megoldás a tartozások elengedése vagy radikális csökkentése. /1-3/

Ferguson szerint a mai gazdasági válság ötödik szakaszát, a pánik idejét éljük, és lesz még rosszabb is. A gazdaság lassulásával nőni kezd a munkanélküliség, a tőzsdék és az ingatlanárak tovább zuhannak. Ezen az amerikai törvényhozás által elfogadott 800 milliárd dolláros mentőcsomag nem segíthet, legfeljebb csak annyit érhet el, hogy nem alakul ki a harmincas évekhez hasonló mélységű világválság.

Ferguson egyenesen reménytelennek tartja, hogy az USA visszafizesse a GDP három és félszeresére rúgó tartozását, amit az állam és a lakosság felhalmozott. /4/

A gazdaság csak akkor indulhat újra, ha nő a kereslet, ami csak akkor lehetséges, ha a keresletet visszafogó tartozásokat elengedik. „Az adósságeltörlésnek illetve a radikális adósságcsökkentésnek két módja van. Az egyik az, amit a 2002-ben csődbe jutott argentin kormány alkalmazott: a fizetésképtelenség bejelentése után a kölcsönök átalakítása. A másik lehetőség az infláció. Mivel az Egyesült Államok adóssága dolláralapú, a dollár árfolyamának gyengülése automatikusan a hitelállomány csökkenésével jár (ráadásul a gyenge dollár élénkíti az amerikai gazdaságot).” /5/

Az ár súlyos lesz, de ha nem ezt az utat választják, akkor reménytelen lesz a jövő nagyon sok társadalom számára: mert az ipari és agrártermelés elhúzódó válságának távlatai még nem is látszanak.

A Nomura elemzői szerint a mai részvénypiaci árazási szintek olyan elhúzódó recessziót jósolnak, amelyre utoljára az 1930-as években a nagy gazdasági világválság idején volt példa. A globális vállalati profitok összesen 60%-kal zuhanhatnak a 2008-ban elért csúcsponthoz képest, az osztalékok pedig megfeleződhetnek.

Európában hasonló trend figyelhető meg és a mutatók alapján a történelemben szinte példa nélküli gazdasági válságra készülhetünk. /6/ Az MSCI World index visszatekintő P/E rátája alapján 9-szeres (miközben a történelmi átlag 16-szoros, ami 44%-os további EPS-csökkenésre vonatozó) várakozásokat jelez.

Adósságrezsim-váltás: kihúzza-e a bajból (vagy inkább alámeríti) KKE-át Magyarország?!

Már 2008-bn világos volt, hogy a változások kizártak Magyarországon, ha az akkori baloldali politikai rezsim és az akkori (bár az 1980-es évek végétől folyamaton hatalmon lévő) gazdasági rezsim marad meghatározó.

Ugyanakkor a megoldás láthatóvá vált, de az intézményrendszer nem volt képes kilépni abból a gondolkodásból, amit az aktuális baloldali liberális hatalom kényszerített rá.

Az ÁKK és befektetési szakértők eltérően látták a magyar adósság fenntarthatóságát 2008-2009-ben, de mindenki azt szajkózta, hogy csak döntés kérdése az államcsőd. /7/ Az államkincstár a pénzügyi helyzet várható javulására alapozva állította, hogy visszatér a fenntartható pályára az államadósság, az elemzők viszont ezt felelőtlenségnek nevezték. Az IMF-csomag meghosszabbítását mindenki elkerülhetetlennek látta.

Az ötéves magyar CDS-felár alakulása nyomán - amely elérte a korábbi csúcsot, a 600 bázispontot – „a befektetők egyre nagyobb esélyt adtak a magyar államcsődnek.  Igaz, jelenleg nem feltétlenül a fundamentumok alakítják az árfolyamot, a likviditáshiány szintén jelentős szerepet játszik. Ugyanakkor továbbra is több szakértő tartja kritikusnak Magyarország finanszírozási helyzetét, annak ellenére, hogy az államkincstár bizakodó állásponton van.”

A korábbi politikai és gazdasági rezsimek eredménytelensége ténykérdéssé vált, mindenki tudta már, hogy nincs távlatban pozitív kimenetele, de foltozgatni lehet. A kiút keresése azonban kizárólag az adottságok megőrzésére korlátozódott.

A csődpolitika a jó politika?!

Az IMF vezetője bírálja az EU állam- és kormányfőit, mert tanácskozásukon nem találtak közös választ a globális gazdásági és pénzügyi válság európai szintű kezelésére. Ugyanakkor az IMF-nek magának is módosítania kell „a válságkezelés kapcsán kialakított egyik új hitelkonstrukcióját”. Különös fordulat ebben a helyzetben (egyben az IMF segítségének árára utal), hogy a „short-term liquidity facility” típusú pénzekért negyedik hónapja egyetlen kormány sem jelentkezett. /8/

Vonatkozó fejlemény volt esetünkben továbbá, hogy az Amerikai Egyesült Államokban (példa értékű megoldásként) az offshore adóparadicsomok elleni szigorú fellépésről terjesztettek elő törvényt. Az USA esetében évi 100 milliárd dollár felett becsülik az adóparadicsomok miatti költségvetési kiesést. Ezzel egy időben a francia gazdasági, és a német pénzügyminiszter a „nem együttműködő adóparadicsomok” definíciójának pontosítását szorgalmazta a G20 áprilisi csúcsértekezletén. /9/

Vagyis úgy tűnt, hogy mindenki cselekszik, csak mi nem. Majd a The Economist című hetilapban „Argentína a Dunán?” a címmel jelent meg egy példálódzó cikk, emlékeztetve a történelem „eddigi legnagyobb államcsődjére”. /10/

Az argentin példában az államadósság 1992-2001 között megduplázódott, és a GDP 62 százalékára nőtt. Ez kisebb súlyú volt, mint nálunk, de Argentína csődöt jelentett 95 milliárd dollárnyi külső tartozásának visszafizetésére. A peso szabadon lebegett és értékének 70 százalékát vesztette el. A következő évben, 2002-ben a GDP 10,9 százalékkal zuhant. A külföldi hitelezők háromnegyedével 2005-ben sikerült kötvénycserében megállapodni, akik 30–45 százalékos árfolyamon váltották át követeléseiket. Ez a példa, amiről nem tudjuk, hogy mire jogosít fel esetünkben. Mi ugyanis ma még nem tudjuk, hogy mibe fog kerülni nekünk a Gyurcsány-Bajnai rezsimek panamista kormányzása (a kádárista szocialista diktatúráról már tudjuk, hogy 30 évvel szakított le bennünket Európáról).

Rezsimváltás nélküli távlatok 2008-ban

A magyar társadalom foglalkoztatási helyzete elképesztő. A termelési teljesítmény, a megtermelt nemzeti jövedelem szintje alapján a magyar állam és társadalom már nem tudja megtartani népességét: a lakosságszám két éve 10 millió alá esett.

A kormány számításai szerint évről évre 25-50-100.000 ember veszítette el munkahelyét „a válság kezdete óta” Magyarországon. De se a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal, se a KSH sem tud napra kész hiteles számokkal szolgálni. Tényszerűen már több mint 1 millió embernek nincs munkája, a munkanélküliek aránya legmagasabb az unióban.

Az előrejelzések egyike sem számol a helyzet javulásával. Az ipar lényegében összeomlott. A várakozások szerint hosszabb ideig lesz a Beszerzési Menedzser Index (BMI) mutatója 50 százalék alatt, jelenleg 39,7 ponton áll. /12/ A munkahely-megszűnések lassan elérik a belföldi piacra termelőket is, ezért további állások szűnhetnek meg.

A globális beszerzőmenedzser-index (PMI) szerint a világgazdaság egészét tekintve a világháború óta a 2009-es lesz a „leghúzósabb” év. A Centre for Economics and Business Research (CEBR) prognózisa szerint 2009-ben olyan országok lesznek recesszióban, amelyek együtt a világgazdasági össztermék kétharmadát adják, köztük az Egyesült Államok, az EU, Nagy-Britannia és Japán. Ennek következtében a CEBR számításai szerint a globális GDP-érték az idén - piaci árfolyamon számolva - 0,4 százalékkal csökken. Ilyen – világszintű - recesszió legutóbb 1946-ban volt, amikor a világgazdaság még a II. világháború következményeit szenvedte, és az Egyesült Államok már kezdett leállni a haditermelésről. /13/

Mindenhol odakapnak, ahova csak tudnak, azonnali bevatkozásokra van szükség. Igazi cselekvés csak Európából hiányzik – bár súlyos pénzügyi döntéseket hoztak már. Érdemben a közösség arra készül, hogy a „pénzügyi válság hatására” az euróövezeti felvételi folyamat rövidítésének megfontolására tesz. /14/

Ezek a hatások a magyar állam helyzetében irtózatos hatással lennének a lakosság jövedelmére nézve. Ez egyenlő lenne egy szervezett argentin válsággal, amennyiben a 400-500 forintos euró bevezetése létminimum szintre lökné az egész népességet.

A rossz kilátások folyamatosan tovább romlanak

Minden korábbinál nagyobb gazdasági visszaesést jósol Magyarországnak a Deutsche Bank: szerintük a térség országai közül itt várható a legnagyobb recesszió: az előre jelzett 3,4 helyett 5,7 százalék. /16/ A Deutsche Bank ezen kívül Magyarországon az exportpiacok beszűkülését, a lakossági fogyasztás és a befektetések visszaesését, valamint további kamatemelést valószínűsít.

A Deutsche Bank február végén megjelent elemzése „csak” 5.5%-os recessziót vetít előre, de továbbra is minden eddiginél nagyobb gazdasági visszaesést jósol Magyarországnak. A külső kereslet visszaesése, emiatt az exportpiacok beszűkülése, az ipari termelés csökkenése és a tőkebeáramlás megtorpanása, valamint a lakossági fogyasztás és a befektetések visszaesése miatt nagyobb GDP visszaesést jósolnak. A forint nagymértékű gyengülése miatt a magyar nemzeti bank valószínűleg nem fog kamatot csökkenteni, sőt, inkább emelés várható a DB szerint.

A Deutsche Bank vezető közgazdásza szerint „hatalmas kijózanító pofont kap Magyarország, mert a térségben a legfegyelmezetlenebb volt eddig, és a fegyelmezetlenkedőket kényszeríteni fogja az EBRD, a Nemzetközi Valutalap és persze a nyugati politikai elit". /17-18/ A szakértő Magyarországot teljesen alkalmatlannak találja arra, hogy rövid időn belül csatlakozhasson az euróövezethez.

Stratégiai rendszerhibák – A Fidesz felelőssége

Ilyen helyzetet örökölt a Fidesz, több mint egy évvel a választások előtt. Ekkor a magyarországi állapotokat tekintve olyan helyzetet minősítettünk, amikor a tudás nem hatalom, hanem bűn! Éspedig abban az összefüggésben és megjelenítésben, amikor egy politikai paprikajancsi (Gyurcsány) evidenciákat hangoztatva oktatja ki felkent tudósainkat az Akadémia nagytermében (miközben tudósaink java része, halálsápadtan, magába merülve hallgat, netán alszik).

Ekkor az volt a legfőbb probléma, hogy nincs hiteles tudás, nincsenek átfogó ismeretek, mindenekfelett nincs hiteles tájékoztatás (sőt egyáltalán nincs tájékoztatás) az adott helyzetről, illetve a lehetséges jövőkről. Igaz, a magyar tudományos elitnek nincs autonómiája, nincs biztos egzisztenciája, ezért – saját meggyőződése szerint – nincs is felelőssége a Gyurcsány-rezsim immorális és intellektuálisan elhasználódott hatalmának, példátlan eseményeinek alakulásában.

A magyarországi politikai rezsim 2006-2009 között a 21. századi politikai informacionalizmus egyik legsötétebb kurzusa. Olyan kvázidemokrácia, amilyen a fejlődő országok legnyersebb változataival vetekszik, miközben professzionális módon kezeli a kor elektronikus hatalomtechnológiáit.

Ekkor a magyarországi gazdasági rezsim is anakronisztikus (magyarul: kortévesztő és fenntarthatatlan), amennyiben nemnövekedésre programozott (saját okán és uniós tagsága miatt is), a multinacionális társaságoknak bedolgozásra szakosodott, csontvázipari adottságok fenntartásával, miközben agráradottságait visszafejlesztette, kapacitásait felszámolta.

A magyar állam halott, a pénzügyi rendszer a olcsó hitelpénz forgatására (következésképpen állandó adósságkezelésre) szakosodott bankmenedzserek kezében van. Magyarországnak évtizedek óta nincs korszerűsítési, illetve modernizációs jogalkotása, programtervezése és –készítése, hozzá tartozó modernizációs költségvetése.

A mai magyar társadalom a világ államalkotó (nemzetállami) közösségeinek sorában a legveszélyeztetettebb. A magyar állam és intézményei már nem képesek megtartani Magyarország népességét. A társadalmi újratermelés költségeinek több évtizednyi hiánya (folyamatos elvonása) miatt, Magyarország 2010-ben már mintegy 180.000 milliárd forint adósságterhet görget maga előtt a 10 milliós népességgel számolva  (s ebben az összegben mintegy 55.000 milliárd forint a társadalombiztosítás hiánya, az adott lakosságszám mellett.)

Mi következik?

***

1. Millió magyar élete pengeélen. [Millió magyar élete pengeélen]. 2009. március 3. 07:29. Kőrösi Viktor Dávid, hirextra.hu nyomán

2. Mit érezne az átlagember egy magyar államcsődből? Kósa András, 2009-02-24 07:04. hirszerzo.hu nyomán

3. Az egyetlen megoldás a tartozások elengedése vagy radikális csökkentése. [2009.03.03. 10:49]. ingatlanmagazin.com nyomán

4. 15/01/2009. The great liquidity crisis – 94 years ago. Niall Ferguson: America Needs to Cancel Its Debt. by Michael Hogan. January 20, 2009, 8:25 AM, vanityfair.com nyomán

5. Ferguson uo.

6. Újabb Nagy Gazdasági Világválság jöhet? (Nomura). 2009.03.03 08:54. portfolio.hu nyomán

7. Az ÁKK és befektetési szakértők eltérően látják a magyar adósság fenntarthatóságát. Döntés kérdése az államcsőd. 2009-03-04. vg.hu nyomán

8. A nyugdíjrendszert bolygatnák meg. 2009-03-04. vg.hu nyomán; valamint Együttműködés: bírál és újít a valutaalap. 2009-03-04. vg.hu nyomán

9. Össztűz az adóparadicsomokra. 2009-03-04. vg.hu nyomán

10. Az államadósság csökkentése még mindig kevesebb áldozattal jár, mint a fizetésképtelenség. Ne sírj Magyarországért, Argentína… 2009-03-04. Gaál Csaba, vg.hu nyomán

11-12. Évtizedes csúcson a hazai munkanélküliség. S. Tóth András. 2009-03-02 13:36, hirszerzo.hu nyomán; Feldolgozóipar: rekordhosszúságú visszaesés várható. InfoRádió nyomán

13. Eddig nem volt kirívóan magas az állástalanság éves összevetésben, most évtizedes csúcsra ugrott. Egyértelműen látszik a recesszió. 2009-03-02. vg.hu nyomán

14. Munkaerőpiac: nagy a lemaradásunk. 2009-03-04. vg.hu  nyomán                       

15. Több mint 60 éve nem látott krízis jön idén. MTI, 2009. 03. 03., 12:52. origo.hu nyomán

16. Felgyorsítaná a magyar euróbevezetést az EU. 2009. március 3. 11:47. FigyelőNet, MTI, fn.hu nyomán

17. A forintgyengülés százmilliárdokkal növeli a devizahitelek értékét és ezzel a költségvetési. Terheket. Elszabaduló államadósság. 2009-03-05. vg.hu nyomán

18. Hazánkban jósolja a legnagyobb recessziót a Deutsche Bank. 2009-03-04 20:27. hírTV nyomán

19. Még súlyosabb lehet az idei recesszió. 2009.03.04 17:10. vg.hu nyomán

20. "Hatalmas kijózanító pofont kap Magyarország" (Deutsche Bank vezető közgazdász), 2009.03.05 13:33. portfolio.hu nyomán