Biszku Béla, az 1956 utáni véres megtorlások egyik irányítója szerdán közölte, hogy a Bűn és büntetlenség című film olyan felvételeket is tartalmaz, amelyeken ő nem közszereplőként jelenik meg. Hangsúlyozza, hogy az alkotást neki nem mutatták meg, nyilvános levetítéséhez nem járult és továbbra sem járul hozzá. A politikus rögzíti, hogy a polgári törvénykönyv személyiségi jogokra vonatkozó rendelkezései alapján családtagjai nem engedélyezhették a film bemutatását, ezt csak ő tehette volna meg, ugyanis képmás és hangfelvétel közreadásához – a nyilvános közszereplés kivételével – az érintett hozzájárulása szükséges.

Előzőleg az Uránia Nemzeti Filmszínház azért állt el a film június 16-ra, Nagy Imre és mártírtársai kivégzésének évfordulójára tervezett díszbemutatójától, mert közlésük szerint a Biszku család perrel fenyegetett arra az esetre, ha a mozi hozzájárulásuk nélkül vetíti le az alkotást. Ezután azonban Biszku Béla lányai a bemutatónak végül otthont adó budapesti Menta Teraszon megtekintették a dokumentumfilmet, majd a műsorra tűzését kérték az Urániától. Arról is tájékoztatták a készítőket, hogy szeretnék, ha édesapjuk politikai szerepét független bizottság tisztázná. Biszku Éva, a politikus lánya csütörtökön az MTI-nek azt mondta: az ügyben a továbbiakban nem kíván nyilatkozni, nem szeretné „ezt a hibát még egyszer elkövetni”.

Bakos Edit, az Uránia vezetője az MTI-nek elmondta: azután döntött a Bűn és büntetlenség műsorra tűzéséről, hogy beszélt Biszku Évával, s ő a film bemutatását kérte. A mozi heti műsortervét hétfőnként véglegesítik, így biztos, hogy jövő csütörtökig a dokumentumfilm műsoron marad – közölte. Az Uránia a jövő héten az alkotók kérése alapján határoz arról, hogy programján tartja-e a dokumentumfilmet – jelentette ki Bakos Edit. Ezt azzal magyarázta, hogy az elmaradt díszbemutató óta a Bűn és büntetlenséget már több helyszínen levetítették, és jelenleg is több vidéki filmszínházban van műsoron, azaz az Uránia nem kizárólagos helyszín, így az alkotók szándékán múlik, hogy a nagyközönség láthatja-e a filmet.

A Biszku Béláról szóló dokumentumfilm így valószínűleg műsoron marad, mivel Novák Tamás, a film rendezője az MTI-nek azt mondta: a politikus nemcsak az 1956 utáni megtorlásokkor volt közszereplő, hanem akkor is, amikor a lakásában kamerák és mikrofon előtt nyilatkozott, illetve beleegyezett abba, hogy a beszélgetésekből film készül. Novák Tamás elmondta: vállalják a vetítés kockázatát, és filmjüket készek bíróság előtt is megvédeni. Ugyanakkor hozzátette, hogy kíváncsiak Biszku Béla véleményére is, de a politikus még nem látta az alkotást.

A Bűn és büntetlenség című dokumentumfilmet a Mandiner két újságírója, Novák Tamás és Skrabski Fruzsina készítette. A filmet csütörtöktől Szentendrén és a szolnoki TISZApART moziban is vetítik. A dokumentumfilmben Biszku Béla – aki az elmúlt húsz évben nem adott interjút – elmondja: a mai napig ellenforradalomnak tekinti az 1956 októberi eseményeket, és nem érez megbánást vagy lelkiismeret-furdalást a halálos ítéletek miatt.

Szavai szerint az ítéleteket nem ő, hanem a bíróságok hozták. Tagadja továbbá, hogy a büntetőeljárásokba belügyminiszterként beavatkozott. Nagy Imréről azt mondja, „megérdemelte a sorsát”. A Bűn és büntetlenségről alkotói eredetileg azzal keresték meg Biszku Bélát, hogy szülőfalujáról, Márokpapiról kérdeznék, s csak a negyedik, utolsó találkozásukkor fedték fel, hogy újságírók, és valójában az 1956 utáni megtorlások legmagasabb rangú, még élő irányítójáról készítenek filmet. Novák Tamás elmondta, hogy a politikus ezután először hozzájárult a dokumentumfilm elkészültéhez, majd telefonon értesítette az általa csirkefogóknak nevezett alkotókat, hogy visszavonja hozzájárulását. Ők azonban nem álltak el a film bemutatásától.